A legújabb felmérések szerint a zolpidem nevű hatóanyagot tartalmazó altatók nagyban növelhetik a kórházi balesetek számát. A Mayo Klinika tudósai összesen 16 000 kórházban ápolt páciens egészségügyi adatait vizsgálták át és kiderítették, hogy a zolpidemet szedő páciensek körében négyszer olyan magas volt az elesés által okozott kisebb balesetek előfordulásai aránya, mint azoknál, akik nem szedtek zolpidemet – ez az összes betegek három százalékát jelenti a 0,7 százalékkal szemben.
A kemoterápia növeli a rák ellenállását?
Szerepet játszhat a bélflóra a rák növekedésében? A legújabb kutatások szerint a válasz óvatos igen. A Nature szakfolyóiratban arról számolnak be, hogy olyan mikrobafüggő mechanizmusokat fedeztek fel, melyekre egyes rákfajták gyulladásos reakcióval válaszolnak, és ez segíti a fejlődésüket és növekedésüket. Ezek a felfedezések új bepillantást nyújtanak arra vonatkozóan, hogyan tudják a rákos sejtek kikényszeríteni a szervezet gyulladásos reakcióit – a mikrobáktól függő immunsejtek kiszipolyozásával.
Rosszabbul olvasnak a dohányzó kismamák gyerekei
Külföldi kutatók kimutatták, hogy azok a gyerekek, akiknek az édesanyja terhessége során napi egy doboznál több cigarettát szívott el, nagyon rossz eredményeket értek el az értő, hangos olvasás terén. A közelmúltban megjelent tanulmány során a szerző, dr. Jeffrey Gruen professzor és munkatársai több mint ötezer gyereket követtek nyomon, akiket egy 1990-92 között végzett hosszú távú felmérés résztvevői közül válogattak ki.
A káros géneknek hasznuk is van
Az öröklődő betegségekért felelős gének egyértelműen károsnak tűnnek, akkor mégis miért nem számolta fel, iktatta ki őket egyszer és mindenkorra az evolúció az emberi génkészletből? A válasz a kérdésre – vagy legalább egy részére – ott lehet, hogy ami az életünk egyik szakaszában káros, az máskor szükségesnek és hasznosnak mutatkozhat.
Összefügg az 1-es típusú cukorbetegséggel a D-vitamin hiánya
A Kalifornia Egyetem orvosi karának új kutatása összefüggést talált a vér D3-vitamin-szintje és az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása között. Hat éven át követtek nyomon közel 2000 embert, és azt a következtetést vonták le, hogy a D3-vitaminnak megelőző szerepe lehet a cukorbajjal kapcsolatban. A kutatás anyaga a Diabetologia című folyóirat decemberi számában jelenik majd meg.
Időben gondoljunk a karácsonyra
Ön is minden évben stresszesnek találja az adventi időszakot? Ha időben rákészülünk a feladatokra és egyszerűsítjük, amit lehet, akkor a decemberi időszak azzá válhat, amiről eredetileg is szól – a szeretetről, együttlétről, csodavárásról. Gondoljuk át a teendőket, rakjuk sorba őket, készítsünk listát, így megkönnyítjük a dolgunkat, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem felejtünk el valami fontosat…
Mégis igaz a népi bölcsesség: aludjunk rá egyet?
A Lancaster Egyetem friss kutatása szerint tényleg segíthet a megoldásban, ha alszunk egyet a problémára. A Memory & Cognition internetes kiadásában megjelent kutatásban azt vizsgálták, hogy az alvás vagy az ébren töltött idő segít-e jobban az embereknek abban, hogy megtalálják a megoldást a különböző problémákra.
Kihat szexuális aktivitásukra a tinik okostelefonja
Azok a tinédzserek, akiknek okostelefonjuk van, nagyobb valószínűséggel élnek szexuális életet és keresik az online ismerkedés lehetőségeit szexuális céllal, mint azok a fiatalok, akiknek nincs internetes hozzáférésük telefonjukon. Bár ahogy a mobiltelefonok általában, az okostelefonok is segítik a szülőket abban, hogy nyomonkövessék gyermekeiket, most mégis úgy tűnik, ennek árnyoldalai is vannak.
Növeli a teljesítményt a dicséret
Úgy tűnik, a dicsérő szavak nem csak jólesőek lehetnek, hanem teljesítményfokozóak is. Japán kutatók egy csoportja ugyanis nemrég bebizonyította, hogy az emberek jobban teljesítenek a feladatok során, ha valakitől dicséretet kapnak. A kutatók már korábban felfedezték, hogy amikor valaki jutalmat, bókot, vagy pénzt kap, az agy úgynevezett striatum nevű területe aktiválódik.
Kihat lányaik termékenységére az anyák menopauzája
Tudósok szerint az anya menopauzájának kezdete alapján megjósolható, mennyire lesz termékeny a lánya, a méhben megmaradt petesejtek ugyanis árulkodóak lehetnek e tekintetben. A kutatók több mint ötszáz 20 és 40 év közötti dán nőt követtek nyomon, akiket három csoportra osztottak az alapján, hogy az édesanyjuknak korán (azaz még 45 éves kora előtt), átlagos időben (azaz 46 és 54 éves kora között), vagy későn (azaz 55 éves kora után) maradt-e el végleg a menstruációja.