Az együtt alvás, amit nevezhetünk „társas alvásnak” vagy „családi ágynak” is, egy, a nyugati társadalmakban még mindig félve felvetett szülői gyakorlat. A legfrissebb kutatások azonban erős érveket találtak a gyermekünkkel való együtt alvás előnyeire vonatkozóan. A támogató kutatási eredmények és az együtt alvás kulturális megítélésének megváltozása ellenére azonban a téma még mindig könnyen feszélyezettséget szül a gyerekes szülők körében.
Depresszióhoz vezethet a sok túlóra
Azok, akik hosszasan időznek munkahelyükön, kétszer nagyobb eséllyel lesznek depressziósak, mint azok, akik a hivatalos munkaidő lejártával leteszik a lantot. Brit kutatók kimutatták, hogy akik naponta 11 (vagy hetente 55) óránál többet dolgoznak, nagyobb kockázattal kell számolniuk. A legsérülékenyebbek a nők, a fiatalok, továbbá az alacsony jövedelmű alkoholfogyasztók.
Fogszuvasodás gyermekkorban
A fogszuvasodás kórokozója többnyire a felnőtt szájából kerül a gyermek szájába, körülbelül féléves korában. Éppen ezért nem szabad a gyermek kanalát, cumiját a felnőttnek a saját szájába vennie vagy lenyalnia, esetleg a kisbabát szájon csókolnia. A lepedék (plakk) a fogakra erősen tapadó vékony nyálrétegből, ételmaradékból és sok millió baktériumból áll. A baktériumok a szénhidrátokból – elsősorban cukorból – savakat képeznek, amelyek megtámadják a fogzománcot és elmésztelenítik azt. A gyakori savhatásra kialakul a fogszuvasodás, kilyukad a fog. A lepedék baktériumai a fogíny gyulladását is okozhatják. A lepedék egész életünk során folyamatosan képződik.
60 éve nem találják a G-pontot
Sok nő esküszik rá, hogy ő bizony megtalálta a saját G-pontját, de egy új izraeli-amerikai tanulmány feldolgozta az elmúlt 60 év szexuális témájú kutatásait, és arra a következtetésre jutott, hogy a tudomány még mindig nem találta meg egyértelműen a misztikus pontot. A kutatók összesen 96 korábban publikált tanulmányt dolgoztak fel az új kutatásuk során, melyek mind a hüvelyfalon található, feltételezhetően orgazmikus területet próbálták pontosan behatárolni.
Az édesítőszerek élettani hatásai
A Coloradói és a Floridai Egyetem kutatói a két legelterjedtebb mesterséges édesítőszer szervezetre gyakorolt rövid- és hosszú távú hatásait vizsgálták meg, miután bebizonyosodott, hogy a túlzott fruktózbevitel magas vérnyomást, vesebetegséget és diabéteszt okozhat. A kutatás részleteit a Metabolism című tudományos szakfolyóirat legújabb számában publikálták.
Árthat a szemnek a rendszeres aszpirinfogyasztás
Egy új, átfogó európai tanulmány lehetséges összefüggés nyomaira bukkant az aszpirin és az időskori makuláris degeneráció között. A makuláris degeneráció, más néven AMD a látóidegen vagy a retinán lévő makula, az éleslátás helyének károsodása, az időskori vakság egyik leggyakoribb oka. A kutatási eredmények alapján az aszpirinhasználat csak az úgynevezett „nedves” típusú AMD kialakulását befolyásolja, míg a jóval elterjedtebb, „száraz” típusú makuláris degeneráció valószínűségét egyáltalán nem növelte meg, derült ki az Ophthalmology című tudományos folyóirat januári számában publikált tanulmányból.
A diétás üdítők érrendszeri kockázata
Azok, akik napi rendszerességgel isznak diétás üdítő italt, megnövekedett kockázatnak teszik ki magukat sztrók, szívroham, érbetegség tekintetében. Ezt az eredményt kapta Hannah Gardener kutatásvezető, valamint a Miami Orvostudományi Egyetem és a Columbia Orvostudományi Egyetem munkatársaiból álló kutatócsoportja.
Csökkentheti az IQ-szintet a csoportos munka
Lehet, nem járunk messze az igazságtól, amikor egy-egy munkahelyi megbeszélés után viccesen megjegyezzük, hogy „leépültünk agyilag”. A legújabb kutatások szerint a csoportos munka ugyanis csökkentheti az IQ-szintet. A kis csoportok dinamikája, mint például egy zsűrié, vagy egy tárgyalócsoporté vagy akár egy koktélparti résztvevőié a Virginia Műszaki Egyetem Carilion Kutatóintézetének tanulmánya szerint megváltoztathatja egyes érzékeny emberek IQ-ról szóló megnyilvánulásait.
Kozmetikumok a konyhából
Méregdrága kozmetikumok helyett nézzünk szét a konyhánkban, és készítsünk természetes alapanyagokból bőr- vagy hajápolót. Ezekkel bátrabban kísérletezhetünk, mint a gyári szerekkel, elkerülhetjük a vegyi anyagok káros hatásait is. Minden szempontból jól járhatunk, hiszen azon túl, hogy ezek az anyagok tele vannak értékes vitaminokkal, még a pénztárcánkat is kímélik!
Mérlegen a kövérség
A stressz hízáshoz vezet, a kövérség pedig újabb stresszforrás. Új kutatás foglalkozott ezzel az ördögi körrel. Az étrend és a mozgásszegény életmód önmagukban nem magyarázzák, miért öltött járványos méreteket az elhízás. A norvég Stavangeri Egyetem humán biológusa, Brynjar Foss szerint a stressz a sok közrejátszó tényező egyike.