A laktóz intolerancia kialakulásának többnyire genetikai okai vannak. Amikor még nem háziasítottunk olyan állatokat, melyek tejet adtak volna, az emberek genetikai felépítése eltérő volt a maihoz képest, így az anyatejről való leválasztás után senki sem tudta tovább a tejcukrot megemészteni. Az idők folyamán a változó körülményekhez valamilyen szinten igazodott szervezetünk, így kezdtek kialakulni olyan variánsok, akiknél a tejcukor lebontásához szükséges enzim szoptatás után is megmaradt, ugyanis az emlősökben – a szoptatási periódus után – a vékonybél laktázaktivitása mindig megszűnik.
Szendi Gábor: Hiperaktív gyerekek vagy hiperaktív gyógyszeripar?
A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, továbbiakban: ADHD) tárgyalásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy már régen nemcsak tudományos, hanem üzleti kérdés is. Miként az antidepresszánsokkal kapcsolatban is napvilágra került (lásd Depresszióipar című könyvem /Sík kiadó, 2005/), a gyógyszeripar és az orvostudomány kibogozhatatlanul összefonódott.
A „Vén-Baradla” megújult bejárattal várja látogatóit
Véget ért az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében levő „Vén-Baradla” Vörös-tói, két kilométernél is hosszabb barlangi szakaszának felújítása. A másfél évvel ezelőtt lezárt barlangrész látogató-útvonala vadonatúj járdákat, lépcsőket, korlátokat, közműhálózatot kapott, s a bejárathoz gyönyörű háromszintes épületet emeltek.
Állati jelképeink
Mindannyiunkat hatalmukba kerítenek az állatok, vagy így, vagy úgy… – az állatok életfeladatokra tanítanak bennünket, mindegyikük birtokol valamilyen kimagasló tudást, képességet. Ha alaposan megnézed jelenlegi helyzetedet, találhatsz magadnak olyan állati jelképet, mely erőt ad a nehéz időszakokra.
A lassú légzés csökkentheti a magas vérnyomást
Lélegezzen lassan be, aztán ugyanolyan lassan ki. Ha megméri a percenkénti légzésszámot, vajon tíz alatt lesz-e? A legújabb kutatások alapján feltételezhető, hogy ha naponta néhány percig lassú légzést végzünk, akkor ennek a hatása hosszú távon is érvényesül, és csökkenti a vérnyomást. Mi lehet ennek a mechanizmusnak a hátterében? Ezt kutatják amerikai szakértők.
Génpiszka és allergia
„Az olyan diktatórikus ideológiák, amelyek lealacsonyítják az embert azzal, hogy tárgynak tekintik, míg az alap emberi jogokat megsértik, aggasztó eljárások megjelenését idézik elő a biotechnológia kínálta lehetőségek bizonyos használatával.” II. János Pál Pápa, Vatikán Bizonyára mindenki emlékszik a 90-es évek egyik amerikai tévésorozatára, aminek a címe McGyver volt. A géntechnológiáról mindig ennek a különleges, erőszakot nem alkalmazó ügynöknek a „kémiai” kísérletei jutnak eszembe. Ki az, aki elhiszi, hogy pl. a szájöblítőbe lefolyótisztítót öntve pontosan az a szer keletkezik, aminek a segítségével McGyver kiszabadul éppen esedékes szorult helyzetéből?
A hipó vagy a gyógyszer veszélyesebb?
Lehessen-e benzinkútnál fejfájás-csillapítót kapni? Legyen-e nagyobb verseny a patikák között? Évek óta vitázik a gyógyszerészkamara és az SZDSZ. Jelenleg ötezer lakosonként lehet egy patika, két ilyen intézmény nem lehet 250 méternél közelebb egymáshoz, s gyógyszertáron kívül nem lehet orvosságot árusítani. Az egészségügyi tárca feloldaná a patikaalapítás korlátozásait. Hipó kontra hamisítás – a Magyar Hírlap hat kérdésére válaszolt a szaktárca és a kamara.
Az iskola és a nézési szokások – a látásjavítás sikertörténetei (11.)
A látástréning komolyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy szemorvos dolgozta ki immár 100 éve, és ma is legalább olyan hatékony, mint a múlt század elején. Sajnos az igazi titkaival csak kevesen vannak tisztában, a mai orvoslás hivatalosan nem ismeri el, és a könyvek is inkább valami másról beszélnek, mint a valódi, az eredeti tiszta forrásról. Az is igaz, hogy az egészséges nézési szokásokat manapság nehezebb fenntartani, mint akárcsak 30 évvel ezelőtt. A komputer, a kontaktüveg vagy a televízió feltalálása óta a merev, egészségtelen nézési szokásokat sokkal hamarabb „megtanuljuk”, mint dr. Bates New York-i szemorvos idejében (1860-1931). A következő történet azért tanulságos, mert egyértelműen bizonyítja, hogy elsősorban az iskola okozza a helytelen nézési szokások kialakulását.
Egy szibériai diák elmélete: áttörés a rákkutatásban?
Az orosz tudományos köröket valóságban lázban tartja egy szibériai diák, Vaszilij Manszkih hipotézise. Az eddig az omszki egyetemen tanuló Manszkihnak az onkológiában áttörést ígérő elméletéről beszámoltak a vezető orosz lapok, a moszkvai Lomonoszov Egyetem rektora pedig meghívta a fiatal tudóst a saját tanintézetébe. Manszkih arra tett kísérletet, hogy a rákbetegség kialakulását az evolúciós elmélettel magyarázza meg.
Csetkaland 50 felett (avagy mikor a betűk életre kelnek)
Az eset megtörtént. Két középkorú ember évekig tartó csetelgetésének „regénye”.– Nem várok rá ezer évig! – toppan be Laura barátnőm köszönés nélkül, könnyes szemekkel, egy szép, tavaszi napon. Eltűnt megint. Még csak a leveleimet sem igazolja vissza. Én meg várok, várok, várok rá.– Miért, mi történt? Zoli hazaköltözött az anyjához megint? Pedig olyan jól megvoltatok mostanság.– Dehogy, a csethaverom! Falkapta a vizet valamin. Mint periodikusan mindig!– És ezért lelkizel? Nem is ismered. Nem találkoztál vele soha!