Állati jelképeink

Mindannyiunkat hatalmukba kerítenek az állatok, vagy így, vagy úgy… – az állatok életfeladatokra tanítanak bennünket, mindegyikük birtokol valamilyen kimagasló tudást, képességet. Ha alaposan megnézed jelenlegi helyzetedet, találhatsz magadnak olyan állati jelképet, mely erőt ad a nehéz időszakokra.

A lassú légzés csökkentheti a magas vérnyomást

Lélegezzen lassan be, aztán ugyanolyan lassan ki. Ha megméri a percenkénti légzésszámot, vajon tíz alatt lesz-e? A legújabb kutatások alapján feltételezhető, hogy ha naponta néhány percig lassú légzést végzünk, akkor ennek a hatása hosszú távon is érvényesül, és csökkenti a vérnyomást. Mi lehet ennek a mechanizmusnak a hátterében? Ezt kutatják amerikai szakértők.

Génpiszka és allergia

„Az olyan diktatórikus ideológiák, amelyek lealacsonyítják az embert azzal, hogy tárgynak tekintik, míg az alap emberi jogokat megsértik, aggasztó eljárások megjelenését idézik elő a biotechnológia kínálta lehetőségek bizonyos használatával.” II. János Pál Pápa, Vatikán Bizonyára mindenki emlékszik a 90-es évek egyik amerikai tévésorozatára, aminek a címe McGyver volt. A géntechnológiáról mindig ennek a különleges, erőszakot nem alkalmazó ügynöknek a „kémiai” kísérletei jutnak eszembe. Ki az, aki elhiszi, hogy pl. a szájöblítőbe lefolyótisztítót öntve pontosan az a szer keletkezik, aminek a segítségével McGyver kiszabadul éppen esedékes szorult helyzetéből?

A hipó vagy a gyógyszer veszélyesebb?

Lehessen-e benzinkútnál fejfájás-csillapítót kapni? Legyen-e nagyobb verseny a patikák között? Évek óta vitázik a gyógyszerészkamara és az SZDSZ. Jelenleg ötezer lakosonként lehet egy patika, két ilyen intézmény nem lehet 250 méternél közelebb egymáshoz, s gyógyszertáron kívül nem lehet orvosságot árusítani. Az egészségügyi tárca feloldaná a patikaalapítás korlátozásait. Hipó kontra hamisítás – a Magyar Hírlap hat kérdésére válaszolt a szaktárca és a kamara.

Az iskola és a nézési szokások – a látásjavítás sikertörténetei (11.)

A látástréning komolyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy szemorvos dolgozta ki immár 100 éve, és ma is legalább olyan hatékony, mint a múlt század elején. Sajnos az igazi titkaival csak kevesen vannak tisztában, a mai orvoslás hivatalosan nem ismeri el, és a könyvek is inkább valami másról beszélnek, mint a valódi, az eredeti tiszta forrásról. Az is igaz, hogy az egészséges nézési szokásokat manapság nehezebb fenntartani, mint akárcsak 30 évvel ezelőtt. A komputer, a kontaktüveg vagy a televízió feltalálása óta a merev, egészségtelen nézési szokásokat sokkal hamarabb „megtanuljuk”, mint dr. Bates New York-i szemorvos idejében (1860-1931). A következő történet azért tanulságos, mert egyértelműen bizonyítja, hogy elsősorban az iskola okozza a helytelen nézési szokások kialakulását.

Egy szibériai diák elmélete: áttörés a rákkutatásban?

Az orosz tudományos köröket valóságban lázban tartja egy szibériai diák, Vaszilij Manszkih hipotézise. Az eddig az omszki egyetemen tanuló Manszkihnak az onkológiában áttörést ígérő elméletéről beszámoltak a vezető orosz lapok, a moszkvai Lomonoszov Egyetem rektora pedig meghívta a fiatal tudóst a saját tanintézetébe. Manszkih arra tett kísérletet, hogy a rákbetegség kialakulását az evolúciós elmélettel magyarázza meg.

Csetkaland 50 felett (avagy mikor a betűk életre kelnek)

Az eset megtörtént. Két középkorú ember évekig tartó csetelgetésének „regénye”.– Nem várok rá ezer évig! – toppan be Laura barátnőm köszönés nélkül, könnyes szemekkel, egy szép, tavaszi napon. Eltűnt megint. Még csak a leveleimet sem igazolja vissza. Én meg várok, várok, várok rá.– Miért, mi történt? Zoli hazaköltözött az anyjához megint? Pedig olyan jól megvoltatok mostanság.– Dehogy, a csethaverom! Falkapta a vizet valamin. Mint periodikusan mindig!– És ezért lelkizel? Nem is ismered. Nem találkoztál vele soha!

Bagóleső

Rám is igaz a mondás: a dohányzásról leszokni a legkönnyebb dolog a világon, nekem már tizenötször sikerült. E dilemmával szembekerül a honi felnőtt (?) lakosság egyharmada is, ha jó munkahelyen kíván elhelyezkedni, dolgozni. A minap az EU esélyegyenlőségi biztosa bedobta az égő csikket a nagypolitika hamutartójába. Úgy foglalt állást, hogy nem kifogásolható, ergo nem hátrányos megkülönböztetés az, ha egy álláshirdetés úgy szól: dohányosok kíméljenek. Azóta pontosítottak, mondván: Vladimír Spidla biztos szavait félreértelmezték, a bizottság valójában nem támogatja a dohányosok hátrányos megkülönböztetését.

Cica a telefonnál

Egyedül élni nagyon nehéz. Meg kell küzdenünk testünk, lelkünk problémáival, félelmeivel. Ha csak egy kedves háziállat motozását észleljük magunk körül, máris élettel telik meg a világ. De az állatot – éppúgy, mint társunkat, gyermekünket – sok-sok türelemmel meg kell tanítani arra, hogy emberi környezetben mit várnak el tőle.

Újabb gyógyszerbotrány körvonalazódik Amerikában

A korábbi évek gyógyszerbotrányai után egy újabb szerről, ezúttal egy antibiotikumról derült ki, hogy mellékhatásai miatt fokozott körültekintés szükséges a felírásakor, illetve a szedésekor. Mivel a Ketek márkanevet viselő, 2004-ben piacra dobott antibiotikum alkalmazása nyomán többször is súlyos májproblémákat jeleztek, és néhány haláleset is bekövetkezett, az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhivatal (FDA) kötelezte a gyártó Sanofi-Aventis céget, helyezzen el vastag betűs figyelmeztetést a gyógyszer dobozán.