A 15 éves diákok 15 százaléka használt egy éven belül cannabist az ENSZ legfrissebb jelentése szerint. A legfrissebb hazai drogjelentésből ugyanakkor az derül ki, hogy a 16 éves lányok az orvosi recept nélkül megvásárolható nyugtatóval, a fiúk a marihuánával kábítószereznek leggyakrabban. A fiatalok általában 14-15 éves korban ismerkednek meg a tiltott szerekkel. A kutatás arra is rámutat, hogy a 15-29 éves fiatalok 24 százaléka próbált már ki valamilyen kábítószert, a magasabb iskolai végzettségűek és a városban élő fiatalok veszélyeztetettebbek, mint a kistelepülésen élők. Budapesten a 17-18 éves gimnazisták csaknem fele kipróbált már valamilyen „anyagot”, 20 százalékuk pedig rendszeresen drogozik.
Harcolnak a szülők – a gyermek az áldozat
Már nagyanyáink is tudták, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyeket jobb a gyermek nélkül megbeszélni. „Nicht vor dem Kind” (nem a gyermek előtt) – így szólt a régi bölcsesség, amely mára sem veszített időszerűségéből. Főként, ha arra gondolunk, hogy a szülők – nemegyszer váláshoz vezető – konfliktusai mennyire megterhelik a gyermek lelkivilágát, érzelmeit. Most két kutatás is alátámasztotta, hogy a szülők akár csekély mértékű nézeteltérései, vitái is erősen hatnak a gyermekekre, romlik alvásuk minősége, és mindennapi tevékenységükben is megszaporodnak a negatív érzések.
Orvos nélkül maradhatnak az egészségesek?
Egy 1999-es rendelet alapján kikerülnek a háziorvosi adatbázisokból azok a páciensek, akik az előírt időkereten belül nem látogatnak el orvosukhoz. Eddig nem jelentették ki a távol maradókat, most azonban ellenőrzést és szankcionálást ígér az OEP. Információink szerint több praxis vezetője megtagadná a teljes körű adatszolgáltatást. Már a március 1-jétől kötelező – és az utolsó pillanatban szeptemberre halasztott – részletes adatszolgáltatási kötelezettség is komoly felháborodást keltett a háziorvosok körében, és ehhez kapcsolódóan az is, hogy a hosszú távon nem jelentkező pácienseket ki kell jelenteni a praxisból. Ezt egy 1999 óta hatályos rendelet alapján eddig is meg kellett volna ugyan tenni, de nem így történt, a kibővített adatszolgáltatás alapján azonban mindezt ellenőrizni tudja, s így ennek elmaradását szankcionálhatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).
Veszélyezteti a kisbabát, ha a terhes anya depresszióellenes gyógyszert szed
Ha a terhesség idején antidepresszáns gyógyszert szed a kismama, akkor komolyan veszélyezteti leendő gyermeke egészségét. Elsősorban az úgynevezett pulmonális hipertónia, vagyis a tüdőeredetű magasvérnyomás-betegség (PPHN) kockázata nő meg ilyenkor. Erre a következtetésre jutott az a kutatás, amelynek eredményeit az Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine című szakfolyóirat 2006. februári számában tették közzé.
A szójatermékek egészségkárosító hatásai
A nagyüzemi hústermelés és a tehéntej iránti egyre nagyobb méretű aggodalom a legtöbb embert a szójatermékek felé fordította. A reklámja szerint a szója egészséges húshelyettesítő a nagy fehérje- és kis kalóriatartalma miatt, nincs benne káros zsiradék és könnyen emészthető. Egyes állítások szerint rák-, szívbetegség-megelőző és segít a csontritkulás ellen. E cikk szerzője, Pusztai Árpád, tudományos forrásokra utalva, megkérdőjelezi a szója több ilyen, egészségesnek hitt tulajdonságait. Pusztai Árpád magyar származású, világszerte ismert biokémikus, akinek már a neve hallatán is valósággal kileli a hideg a géntechnológiában érdekelt cégek vezetőit.
Környezeti méregnek nyilvánították a dohányfüstöt Kaliforniában
Kalifornia az első amerikai állam, amely a dohányfüstöt légszennyező méregnek nyilvánította, vagyis ugyanabba a kategóriába sorolta, mint a kipufogógázt, az arzént és a benzint. Mindegyik említett anyag mellrákot okozhat. A döntést megelőzően egy szakemberekből álló testület úgy ítélte meg, hogy a passzív dohányosoknál, tehát a mások által kifújt füstöt belélegző fiatal nőknél jelentősen megnőtt a mellrák kockázata. Emellett úgy találták, hogy a passzív dohányzás összefüggésbe hozható a koraszüléssel, az asztmával, a szívbetegséggel, más rákbetegségekkel, valamint többféle gyermekkori egészségi problémával.
Ágika – a látásjavítás sikertörténetei (7.)
A látástréning komolyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy szemorvos dolgozta ki immár 100 éve, és ma is legalább olyan hatékony, mint a múlt század elején. Sajnos az igazi titkaival csak kevesen vannak tisztában, a mai orvoslás hivatalosan nem ismeri el, és a könyvek is inkább valami másról beszélnek, mint a valódi, az eredeti tiszta forrásról. Az is igaz, hogy az egészséges nézési szokásokat manapság nehezebb fenntartani, mint akárcsak 30 évvel ezelőtt. A komputer, a kontaktüveg vagy a televízió feltalálása óta a merev, egészségtelen nézési szokásokat sokkal hamarabb „megtanuljuk”, mint dr. Bates New York-i szemorvos idejében (1860-1931). Alább Ágikáról lesz szó, akit a látóidegfő-degeneráció miatti állandó bevillanások aggasztottak, de ma már nem retteg attól, hogy elveszítheti a szeme világát.
A magyar a legboldogtalanabb nemzet
Minden harmadik magyar vagy nagyon boldogtalan, vagy kiábrándult, így a magyar a legboldogtalanabb nemzet – ez derül ki a Gfk NOP nemzetközi kutatásából. A felmérésben 30 ezer 13 év fölötti embert kérdeztek meg a világ 30 országból, azt tudakolva, hogy mennyire elégedettek az életük minőségével. A magyar válaszadók 35 százaléka vallotta magát nagyon boldogtalannak vagy kiábrándultnak. A kutatás szerint a legboldogabbak az ausztrálok, ahol a népesség 46 százaléka elégedett a sorsával.
A marihuána fogyasztása növeli a pszichiátriai betegségek kockázatát?
A legújabb vizsgálatok alapján marihuána fogyasztása nyomán nagyobb a kockázata a súlyos pszichiátriai betegségek, elsősorban a pszichózis vagy a skizofrénia kifejlődésének. Igaz, a kutatók hozzáteszik, elsősorban akkor helytálló ez az összefüggés, ha genetikailag sérülékeny tizenévesekről van szó. A British Medical Journal (BMJ) cikke szerint a marihuána fogyasztása a pszichózissal diagnosztizált betegek 10%-ánál mutatható ki kórelőzményként. A PLOS Medicine című szakfolyóiratban pedig egy ausztráliai szakértő kifejtette, hogy a genetikailag sérülékeny tinédzsereknél a heti egy alkalomnál gyakrabban előforduló marihuánafogyasztás „nagyobb pszichóziskockázatot jelent”.
Egy illúzió halála – Popper Péter új könyvéről
„A modern orvoslást sokat bírálják ugyancsak a személytelenségéért. Indusztriális orvoslásnak nevezik azt a jelenséget, amikor a rendelőintézet vagy a kórház úgy működik, mint egy autójavító műhely. Ott vannak a specialisták, a karosszériás, a motorszerelő, a dukkózó… akarom mondani, a belgyógyász, a szívspecialista, a sebész, a hormonológus, a neurológus, a nefrológus, a nőgyógyász… S íme, megjön a beteg. S a diagnosztikus munka során hamarosan eldől, hogy baja melyik specialistára vagy specialistákra tartozik. A szakorvost nem a beteg érdekli, hanem a beteg szerv. Szívesen venné, ha a beteg teste cipzárral nyitható lenne, s ő közvetlenül hozzáférhetne rakoncátlankodó testrészhez. Ámde, sajnos… Így hát a beteg emberből a beteg szerv tokja lesz!