A halfogyasztás jót tesz az agyműködésnek

Ha valaki legalább hetente egyszer tengeri halat fogyaszt, akkor az életkor előrehaladásával összefüggő agyteljesítmény-csökkenést akár 3-4 évvel is kitolhatja. Ezzel a következtetéssel zárult az a kutatás, amelyben 3718 – 65 éves vagy idősebb – chicagói lakos étkezési szokásait és agyműködését kísérték figyelemmel több mint hat éven át. A kutatásban részt vevők kérdőívek kitöltésével is segítették a vizsgálatot, megjelölve az általuk fogyasztott ételeket.

Szeretjük a csokit… de vajon a csoki is szeret minket?

Igen, legalábbis a kakaóbabban lévő flavonoidok, hisz azok jót tesznek a szívünknek. De mielőtt túlzottan betankolnánk csokiból vagy sütikből, mérlegelnünk kell: isteni ajándék vagy ördögi csábítás? A csokit Carl von Linné nevezte el &#8222theobromának”, vagyis az „istenek eledelének”, amelyről már a dél-amerikai indiók évezredes meséi is úgy tartották: e paradicsomi növény élvezete csak az isteneket illeti. Így aztán a kakaóbabból áldoztak is hódolatuk kifejezéseképpen isteneiknek.

Az Országgyűlés elé kerül a védőoltási kártalanítás ügye

Várhatóan a napokban nyújtják be az Országgyűlésnek azt a módosító indítványt, amelynek értelmében megmaradna az állam kártalanítási felelőssége a védőoltások esetleges szövődményeiért. Ez nem azt jelenti, hogy a vakcina gyártója nem felel majd termékéért, de az esetleges maradandó testi károsodás után az állam fizet, majd az összeget megpróbálja behajtani. A novemberben életbe lépett szabályozást korábban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kifogásolta. Mint ismeretes, erre az után került sor, hogy a Natúrsziget portálon heteken át tiltakozó aláírásokat gyűjtöttünk, majd az íveket október 20-án átnyújtottuk az ombudsmannak, dr. Lenkovics Barnabásnak. (Vele ekkor készített interjúnk itt olvasható.)

Dr. Flórián Sándor: Gyógyulhatsz, ha akarsz! (3.)

A mai egyetemi orvoslás árnyoldala a krónikus betegségek kezelése. Gyakorlatilag az orvostudomány fejlődése ellenére máig megoldatlan problémát jelentenek a degeneratív betegségek, a rendelkezésre álló terápiák révén csupán a tünetek enyhíthetők, de végleges gyógyulásról nem beszélhetünk. Létezik azonban más út is, amit Dr. Flórián Sándor belgyógyász, homeopata, akupunktőr, holisztikus orvos az elmúlt hetekben megjelent Gyógyulhatsz, ha akarsz! című könyve ismertet. Alább egy hosszabb részletet olvashatnak a kötetnek a bélflórával és a belek eredeti mikroflórája egyensúlyának helyreállításával foglalkozó fejezetéből.

Az öt elem – Köves Szilvia fotókiállítása

Lélegzetelállító képek a világ minden tájáról, különleges, egyben logikus rendező elv szerint csoportosítva. Így lehetne összefoglalni Köves Szilvia Az öt elem című fotókiállításának esszenciáját. A tárlat november 16-án nyílt meg és december 8-ig látható az Aranytíz Művelődési Központ Dési Galériájában (Budapest V., Arany János utca 10.). Munkatársunk a kiállítás megnyitója után beszélgetett Köves Szilviával. Az alábbiakban a művész gondolataiból és a látogató benyomásaiból adunk át egy csokorra valót.

A jó alvás genetikai háttere

Svájci kutatók azonosítottak egy gént, amelynek működése megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért képesek mélyen aludni, miközben másoknak ez ritkán sikerül. A zürichi egyetem tanára, Hans-Peter Landolt, a tanulmányt jegyző vezető kutató eredményeit 2005 októberében tette közzé a The Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban. Állatkísérletekre alapozva Landolt és munkatársai azt állítják, hogy az alvás intenzitása genetikai ellenőrzés alatt áll, bár ennek a folyamatnak az élettani háttere egyelőre nem ismert.

Aprószentek – indigó gyermekek

„Semmi sem igényli annyira a változtatást, mint mások szokásai.” Mark Twain „A mai gyermekek mások – több érdeklődésre tartanak számot, intelligensebbek, hajlamosabbak a konfrontációra, spirituálisabbak és némely esetben …akár agresszívabbak is. Ez a tény a gyermekgondozás másfajta, a régi módszerektől eltérő formáját teszi szükségessé” – olvashatjuk Jan Tober tollából. Jan Tober társszerzője az Indigó gyermekek című könyvnek, melyben a világméretű nyilvánosság előtt először 1999-ben használták ezt a kifejezést.

A dohányzás árt a férfiak nemzőképességének

A legújabb kutatások szerint a dohányzás csökkenti a férfiak nemzőképességét, és minél több cigarettát szívnak, annál kevésbé valószínű, hogy a spermájuk képes a megtermékenyítésre. Az ezzel kapcsolatos kutatásról 2005 októberében Montrealban számoltak be a reproduktív orvoslás amerikai társaságának éves konferenciáján. A kutatók 18 dohányzó férfi spermáját hasonlították össze nemdohányzókéval. Valamennyi dohányos legalább napi 4 szál cigarettát szívott, több mint 2 éven keresztül.

Elektronikus papír – a Gutenberg-galaxis új csillaga

Az emberi szemet az istenek arra tervezték, hogy vele a természetben lássunk. A tárgyaknak a harmadik dimenzióban, normál hőmérsékleten nincs saját, látható fényük. A természetben tehát az ember két fényforrással találkozhat: a tűzzel és a Nappal (csillagok). Egyikbe sem szoktunk hosszan, órákig bámulni, ahogy például a tévét vagy a számítógép monitorját nézzük manapság, tehát a szemünk egy előre be nem tervezett terhelésnek van kitéve. A tárgyakról visszaverődő fény szórt. Normálisan tehát visszavert fényt látunk, ennek fogadására van tervezve a látórendszerünk. Célszerű volna akkor olyan képernyőket készítenünk, amik felületéről szintén szórt fény jut a szembe.

Nagyfeszültség alatt élnek és félnek Budafokon

„A magasfeszültségű vezeték alatt tartós tartózkodás nem javasolt” – áll a budafoki önkormányzat érvényes szabályozási tervében. Csaknem 20 lakóház vagy nyaraló van a 120-220 ezer voltos vezetékek alatt. Bár a kábelek már a Rózsavölgy felett feszültek, amikor a környék benépesült, sok lakó csak nemrégiben eszmélt rá, milyen veszélynek lehet kitéve. Félnek a leukémiától. A helyzet fonákságát érzékelteti, hogy egyik rendeletében engedi, a másikban tiltja a magasfeszültségű vezetékekhez közeli életet a XXII. kerületi önkormányzat. Az érintett lakók nyugtalanok, pedig a szakemberek szerint csak hozzáérni nem szabad a 220 ezer volthoz.