A kamaszkori öngyilkosság egyike azoknak a témáknak, amelyekről nem szokás beszélni. Különösen tilalmasnak számít ez az érintett korosztály előtt. A kutatók és a pedagógusok egyaránt úgy tartják, hogy ha a serdülőkkel erről beszélgetnének, akkor esetleg tippet adnának ahhoz, hogy az érintettek maguk is megpróbálkozzanak az önpusztítással. Egy új kutatás kiderítette, hogy ez nem igaz: a lelki teher alatt gyötrődő tizenévesek számára éppenséggel megkönnyebbülést jelenthet, ha szóba kerül ez a téma.
Élelmiszer-biztonság: stratégia van, pénz nincs
Reflektorfénybe került az élelmiszer-biztonság kérdése. Erről tartottak konferenciát a minap élelmiszerbiztonsági szakemberek részvételével az Egészségügyi Minisztériumban, hogy megvitassák, mit tehetnek együtt a fogyasztók egészségének védelméért. Becslések szerint az egészségre káros anyagok 70 százaléka élelmiszerrel, 10 százaléka vízzel, 20 százaléka pedig a levegővel jut be szervezetünkbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adata szerint a fejlett nyugati országok lakosságának évente mintegy 10-30 százaléka betegszik meg élelmiszerártalmak következtében. Minderről a Népszava számolt be.
Hitel, de milyen áron?
Na, igen. Azért jó ez a fogyasztói társadalom, bárki megmondhatja. Igaz, egyre több kölcsönt veszünk fel, de ez a mai világ természetes velejárója. Hitelből van a lakás, a gépkocsi, a videó. Hitelből főiskolás a gyerek is. De csak kitermeljük valahogy! És visszafizetjük a hiteleket! Hacsak valamilyen okból – betegség, munkanélküliség – nem leszünk képtelenek rá. Bár a bank nem fogja hagyni magát. Ami jár, az jár. Először felszólító levelet küld. Azután halasztunk. Azután átütemezünk. Azután… És egyre drágább lesz a szolgáltatás. Hiába kérünk újabb hiteleket, nem kapunk többet. A bank már nem bízik bennünk.
Kórházon kívül is megjelent a „húsevő” baktérium
A gyógyszeres kezelésnek ellenálló, újfajta Staphylococcus-fertőzés ütötte fel a fejét az Egyesült Államokban. A jelenség azért érdemel különös figyelmet, mert nem a kórházakban és rendelőintézetekben mutatták ki, hanem a lakosság körében. A Staphylococcus-fertőzés nehezen kezelhető formáival eddig csak az egészségügyi intézmények falain belül találkoztak az orvosok, mert az ilyen típusú megbetegedések szinte kivétel nélkül nyílt sebek következtében alakulnak ki.
Táplálékkiegészítők az EU-ban – mekkora a biztonságos dózis?
Részsikerként könyvelik el a táplálékkiegészítőket gyártó cégek az Európai Bíróság főügyészének nyilatkozatát, amelyben jelenlegi formájában elfogadhatatlannak nevezi az ilyen termékekre vonatkozó uniós direktívát. A jogszabályt 2002-ben fogadták el a tagállamok, és az idén augusztusban kellene teljes körűen életbe lépnie (bizonyos elemei már tavaly augusztus óta hatályosak). Leendert Geelhoed főügyész azonban úgy véli: az uniós jog alapelveit sérti az a módszer, ahogyan a direktíva megállapítja az engedélyezett vitamin- és ásványianyag-összetevők listáját és az egyes anyagokból engedélyezett maximális dózist. Fordulat a vitaminháborúban címmel minderről a Világgazdaság című lap számolt tudósított.
Füstmentes iskolák, rendelők és kórházak?
Ahol meleg ételt szolgálnak fel, ott legyünk szigorúbbak, a bárok és a falusi kocsmák tekintetében lehetünk megengedőbbek – így foglalta össze Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott a dohánystoppal kapcsolatban készített közvélemény-kutatás tanulságait. Az egészségügyi és az oktatási intézményekben akár már idén életbe léphet a dohányzás teljes tilalma – adta hírül a Magyar Hírlap. Dobozi Pálma és Rovó Attila cikkéből kiderül, hogy a meleg ételt felszolgáló vendéglátó-ipari egységekben erre később, öt éven belül kerülhet sor.
A mellrák és a mesterséges fény
Érdekes összefüggésre figyeltek fel a kutatók. Észrevették, hogy a fejlett országokban gyakrabban fordul elő mellrák, mint az elmaradottakban. Most megpróbálják kideríteni, hogy az úgynevezett civilizált életvitel elengedhetetlen részének tekintett mesterséges fény miként befolyásolja a nők hormonszintjét, illetve azon keresztül a mellrák kialakulását.
Veszélytelen amalgámtömések?
Rovatunkban igyekszünk összegyűjteni azokat a hiteket és tévhiteket, amelyek széles körben elterjedtek, és gyakran a médiumok is „tesznek rájuk egy lapáttal”. Portálunknak ez a helye – miként a hamarosan induló Fórum is – mindenki előtt nyitva áll, ezért várjuk olvasóink ilyen tárgyú cikkeit is. Ha valóban érdemesek a közfigyelemre, beküldőjük itt viszontláthatja őket. Ezúttal a HVG 2005 márciusában megjelent Fúrják a tömést című cikke keltette fel figyelmünket. Az egyébként korrekt történeti áttekintés után a tárgyilagosságáról ismert hetilapban meglepő mondat olvasható, amelyből megtudjuk, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „hivatalos állásfoglalása szerint az amalgám biztonságos”.
A taoizmustól az 5 elemig (1.)
Az öt elemről szóló tanítás alapja az ősi kínai, taoista filozófia. A taoizmus az i.e. 604-ben, Honanban született bölcs, Lao Ce: Tao Te King c. könyve alapján jött létre. Maga a cím, a Tao Te King alig lefordítható, mert mind a három címet alkotó szó fogalmakból épült fel. A Tao szónak is több jelentése és magyarázata ismeretes. Többek között: út, az ég útja, törvény, alap, alapelv, szó, szellem, értelem, lét és élet. A Te szó leginkább erénynek fordítható, de erőt, hatalmat is jelent. A King klasszikus könyvet jelent, így a Tao Te King fordítható A legfőbb lényről és az erényről szóló könyvnek. Cikksorozatunk első részében a kezdetekről, a kialakulásról szólunk.
Génterápia – korlátok között
Miután Franciaországban korlátozták a génterápiás beavatkozásokat, az amerikai illetékesek is fontolgatják, hogy csak olyan esetben engedélyezzenek génterápiás kezelést, ha a beteg gyerekeknek már nincs más esélyük a gyógyulásra. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) azt követően jutott erre az elhatározásra, hogy egy hároméves francia kisfiú – kortársai után harmadikként – megbetegedett leukémiában, miután génterápiás beavatkozást hajtottak végre rajta.