Az allergiás megbetegedések száma világszerte évről évre növekszik, mára már méltán nevezhetjük népbetegségnek. Az allergia számos különféle tünetben megnyilvánulhat. Jól ismert formája a szénanátha, de ide tartoznak a bőrkiütésekkel járó formák és az ételallergiák is.

Mielőtt megismerkedünk a jellemző tünetekkel, tisztázzuk, mi is tulajdonképpen az allergia. Szervezetünk immunrendszere a felelős azért, hogy megvédjen bennünket a – fertőzéssel terjedő – betegségektől, amelyek kórokozói elsősorban baktériumok, vírusok. Az immunrendszer – ez a fontos védelmi bástya – sejtek ezreiből áll, melyeknek különböző feladataik vannak a kórokozókkal szemben. Allergia esetén az immunrendszer a tőle elvárhatónál sokkal erőteljesebben dolgozik, és olyan anyagokkal is szembeszáll, amelyeket az egészséges ember immunrendszere ártalmatlannak minősít (mint például a fák, virágok pora, a macskaszőr, különféle ételek, gyümölcsök, fémek stb.)

Eltúlzott immunreakció

Az eltúlzott immunreakció következtében különböző kémiai anyagok (pl. hisztamin) szabadulnak fel, amelyek bizonyos szervek (orrnyálkahártya, szem, torok, légcső vagy a bőr) gyulladását okozzák.

Ez a kellemetlen betegség elsősorban szezonálisan jelentkezik: amikor virágba borulnak a fák, vagy amikor nyílni kezd a parlagfű, de olyanok is vannak, akik egész évben szenvednek a kellemetlen tünetektől.

Tudjuk, hogy az allergia kialakulásában az öröklött tulajdonságoknak fontos szerepük van. Ha az egyik szülő allergiás, 50% az esélye annak, hogy gyermeke is az lesz, mindkét szülő betegsége esetén a valószínűség azonban már 70%-ra emelkedik! A genetika mellett más okai is vannak az allergiás megbetegedések gyakoribbá válásának: életünk során rengeteg környezetszennyező anyaggal találkozunk a levegőben és ételeinkben egyaránt. A túlzott higiéniára való törekvés pedig gyengíti vagy téves útra terelheti immunrendszerünket. Az indokolatlanul szedett antibiotikumok ugyancsak károsak, többek között ebből a szempontból is.

Szénanátha

A szezonális allergiás megbetegedéseket gyűjtőnéven szénanáthának nevezzük. Közös jellemzőjük, hogy leginkább a megfázás, bakteriális fertőzés tüneteit mutatják, de láz nélkül.

Van, aki orrdugulást vagy orrfolyást panaszol, van, akinek a torka „kapar” és krákognia vagy köhögnie kell, és van, akinek a szeme viszket, váladékozik vagy bedagad. Súlyos esetben fulladás is előfordulhat, de az „enyhe” szénanátha is megkeseríti a beteg életét.

Az allergia kezelésére ma már sokféle orvosság áll az orvosok rendelkezésére, de valljuk be: sikerük, hatékonyságuk nem egyértelmű, sőt kellemetlen mellékhatásuk is van: álmosság, fáradékonyság.

A szénanátha tüneteinek homeopátiás szerekkel való enyhítése sem könnyű. Olvasóink előtt jól ismert tény, hogy a homeopátiában van tüneti és úgynevezett alkati szerekkel történő kezelés. A tüneti szerek elsősorban az akut betegségek kezelésére valók. Jó megfigyelő emberek a különböző, pontosan leírható tünetek alapján megfelelő homeopátiás szereket tudnak választani, amelyek segítségével – ismételten kiemeljük – akut, nem súlyos betegségekben szép eredményeket lehet elérni. Az alkati szer megállapítása azonban homeopátiás orvos feladata.

Az allergiák kezelésében tartós jó eredményt csupán tüneti szerekkel nem lehet elérni, szükség van az alkati szerre is, esetleg – a „főszezonban” – tüneti szerekkel kiegészített formában.

Ne várjunk az allergiaszezon kezdetéig

Az alkati szer megállapításával ne várjuk meg az „allergiás szezon” kezdetét! Célszerű, hogy a kezelés a szokásos tünetek megjelenése előtt legalább másfél-két hónappal megkezdődjön!

Azt is fontos tudni, hogy az alkati szer bevételének gyakoriságát csakis a homeopata orvos szabhatja meg, míg a tüneti szereket akár naponta többször is bevehetjük.

„Tünetinek” nevezünk egy adott homeopátiás szert, ha annak hígítása C30 (vagy D30) alatt van. A leggyakrabban alkalmazott tüneti szer erősségek a D vagy C, CH 5, 7, 9, 12, 15 jelűek.

Az „alkati” homeopátiás szerek már C30, C200, C1000 (vagy 30 CH, 200 CH) hígításúak. Bár egy részüket recept és orvosi javaslat nélkül is lehet kapni a gyógyszertárakban, orvosi tanács nélkül soha ne folyamodjunk hozzájuk.

A fenti két kezelési módon kívül – kiegészítésként – olyan homeopátiás szereket is alkalmazhatunk, amelyek magából az allergiát kiváltó anyagokból (Pollens, Pollini, Corylus, stb.), vagy a korábban említett hisztaminból készülnek. Természetesen a homeopátiás gyógyszerkészítés szigorú szabályai szerint, tehát nagyon nagy hígításban és potenciálással (ütve rázással). Ezeket nevezhetjük úgynevezett deszenzibilizáló szereknek, és tulajdonképpen oki kezelést jelentenek, hiszen megszabadítják az immunrendszert a kóros reakció fellépésétől.

Komplex készítmények

További lehetőséget jelentenek az úgynevezett komplexek, amelyek többféle tüneti homeopátiás szer kombinációját tartalmazzák egyetlen készítményben. Előállításukkor azt vették figyelembe, hogy milyen gyakorisággal javítanak a különböző allergiás tüneteken. Ilyen például a Luffeel tabletta és orrspray, az Oculoheel szemcsepp vagy a Coryzalia tabletta.

Joggal merül fel a kérdés: miért előnyösebb a homeopátiás szerek szedése, mint a hagyományos gyógyszereké?

Mivel a homeopátiás szerek csak nagyon-nagyon kis mennyiségű anyagot tartalmaznak erősen hígítva, nincsenek mellékhatásaik, nincs hozzászokás, nem jelentkezik az álmosító, tompító mellékhatás sem, és nem is allergizálnak.

Ezért gyermekek, kismamák kezelése is végezhető velük. Kombinálhatók, együtt szedhetők a hagyományos gyógyszerekkel is.

A gyermekkori allergiák kialakulásának megelőzésében jó eredményeket érhetünk el az anya – alkati szerrel történő – homeopátiás kezelésével, illetve azzal is, ha a kicsiket enyhébb, szövődménymentes nátha, megfázás vagy súlyos tüneteket nem mutató fertőzések esetén nem antibiotikumokkal, hanem homeopátiás szerekkel gyógyítjuk.

Egyéb „trükkök”

A gyógyszerek szedésén kívül léteznek még különféle „trükkök” is, amelyekkel tovább csökkenthetőek az allergiás tünetek:

• Mossunk naponta többször arcot, kezet, naponta hajat! Az orr- és szájüreget is át lehet öblíteni.
• Allergiaszezonban ne szárítsuk a ruhákat szabad levegőn!
• Ne tartsuk nyitva a lakás ablakát, ajtaját, a légkondicionálóban cseréltessük gyakrabban a szűrőt!
• Allergiás gyerek vagy felnőtt inkább növényekben szegény tengerparton vagy magas hegyekben nyaraljon!
• Rendszeresen és gyakran nyírjuk a füvet a kertben, és persze az allergiás személy maradjon távol ettől a munkától, ha lehet!
• Irtsuk a parlagfüvet, ahol csak meglátjuk!

Milyen tünetek alapján válasszunk szert?

Végül tekintsük át azokat a tüneteket, amelyeket figyelembe veszünk a megfelelő szerek kiválasztásához!
A leggyakoribb „allergiás” panaszok:

• Orrfolyás – figyeljük meg, hogy okoz-e a váladék felmaródást az orrszárnyakon, milyen a váladék állaga, színe, mikor a legintenzívebb a váladékozás.
• Tüsszögés – rohamokban vagy elszórtan jelentkezik, szabadban vagy szobában erősebb.
• Orrdugulás
• Orrviszketés
• Szemviszketés
• Száj-, torokviszketés
• Fülviszketés
• Könnyezés, jár-e a szemhéjak kipirosodásával (homeopátiás nyelven maró-e a könnyezés), kíséri-e duzzanat, váladékozás, vagy sem.

További szempontok a helyes döntéshez

Természetesen a fenti tünetek jelentkezése esetén meg kell figyelni azt is, hogy az egyes tünetek mitől javulnak, mitől romlanak, mi az, ami befolyásolja az erősségüket! Segít a szer választásában, ha figyelembe vesszük a beteg általános állapotát, hangulatát, magatartását.

A megfelelő tüneti szert a szerint válasszuk ki, hogy melyik tünet dominál, illetve melyik a legkínzóbb a beteg számára.

Lehetőleg egy, esetleg két tüneti szert használjunk, és próbáljuk kiválasztani azt a gyógyszert, amely a tünetek többségét lefedi. Cikkünk következő részében részletesen ismertetjük az allergiás tünetekre leggyakrabban használt homeopátiás szereket.

Dr. Mogyorósi Márta belgyógyász, homeopata
Dr. Sebő Zsuzsanna gyermekgyógyász, homeopata
Tanácsadás

(Folytatjuk)