MÁS SZEMPONT SZERINT CSOPORTOSÍTVA AZ OKOKAT:

1. Genetikai fogékonyság.
2. Terhesség előtti időszak hatásai. Ide sorolhatók az anya betegségei, ha valamilyen védőoltást kapott; pl. trópusi betegségek ellen, vagy egyéb védőoltások, az anya hormonális kezelései, fogorvosi kezelések, egyéb hagyományos gyógyszerezés, fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, szteroidok, altatás, amelyek mind növelhették a fogékonyság kockázatát.
3. Terhesség alatti időszak hatásai. A magzatot ért mérgezések. Amit egyébként is mérgezőnek tartunk, az a placentán át a magzatba is átkerül, és befolyással lehet az éppen kifejlődő idegrendszerre. Alapvetően ilyenek az alkohol, cigaretta. Az anya terhesség alatti oltásai, a betegségeire szedett gyógyszerek – fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, szteroidok –, műtéti altatás hasonlóan hatnak a magzatra is. Pl. egy tetanuszoltás, de még egy orrspray használata is hozzájárulhat az autizmusra jellemző tünetek kialakulásához, ha a gyerek genetikailag érzékeny, és ez is hozzáadódik a későbbiekben egyébként is halmozódó okokhoz.
4. Szülés alatti időszak hatásai. A nehéz szülés, fogós, vákuumos szülés súlyos stresszt okoznak a babának. A szülés alatt adagolt érzéstelenítések, altatás, oxitocin adagolása a szülés megindításához, fájdalomcsillapítók, mind mérgezést és lenyomatot képeznek az újszülött testében és energiarendszerében is.
5. Az élet első két évében a gyereket ért hatások. A gyerekek 99%-a ebben az időszakban megkapja a törvényesen előírt védőoltásokat, amelyek – különösen ebben az érzékeny korban – súlyos károsodásokat okozhatnak. Ez még akkor is így van, ha ezt ma a szakma nem ismeri el, és esetleg nem észlelhető néhány nappal az oltás beadása után. Ne felejtsük el, hogy ezek a hatások folyamatosan érik a kisbabát, és amikor a kumuláció elér egy bizonyos szintet, csak akkor okoz látható hatást. Ekkor lehet, hogy a baba éppen elkezdett valamilyen ételt fogyasztani, és azt vélhetjük, hogy a gyomorgörcse, rossz közérzete emiatt van. Esetleg egy megfázásból nem tud a baba kilábalni, ilyenkor azonnal antibiotikumokat kap, amelyek toxikusak a belekre és az agyra is. Ilyen lehet az altatás is pl. egy mandulaműtétnél. Mindig gondolni kell arra, hogy aminek nem volt látható jele, az is meghúzódhat egyik okként a háttérben.

A fentiekből látható, mennyi káros hatás érheti a gyermeket születése előtt, alatt, vagy életének első néhány évében, amikor az agy fejlődése a legkritikusabb időszakában van, és minden károsodás későbbi következményekkel járhat.

Mivel a „spektrum betegségeknél” az agy alapvető stressz-állapotáról van szó, a gyógyításánál a cél az agy nehézfémek és energetikai blokkok alóli felszabadítása és az oxidatív stressz állapotának megszüntetése.

Bélrendszeri betegségek összefüggése a „spektrum betegségekkel”

Az autista gyerekek 85%-a szenved bélrendszeri és tápanyag-felszívódási zavarokban. A kapcsolat a bélrendszeri és tápanyag-felszívódási, valamint „spektrum betegségek” között kimutatott, ezért sok terápia ezt a területet célozza, de ezzel gyógyítást nem, csak állapotjavulást tud elérni.

Az autista gyermekeknél a kazein- és gluténlebontás a cinkhiány miatt károsodott. A cinkhiány bonyolult anyagcsere-folyamaton keresztül a réz felhalmozódásához vezet a szervezetben, így az agyban is. Ezért látunk az autista betegeknél kifejezett Cuprum tüneteket, amelyek elsősorban a görcsösségben, merevségben mutatkoznak meg fizikai, de mentális szinten is.

Ortomolekuláris kezelés

A fentieknek fontos szerepe van a komplex terápia kialakításakor. Dr. Smits nem javasol különféle diétákat (kivéve a cukormentes étkezést), helyettük a gyomor-bélrendszer homeopátiás gyógyításával és úgynevezett ortomolekuláris kezeléssel – a szervezet ásványi anyagainak pótlásával – helyreállítja a normális cinkszintet, az emésztést.