Országos mintavétellel mérik fel a hazai kullancspopulációt vállalkozó kedvű szakemberek. Igazából arra kíváncsiak, hogy milyen földrajzi megoszlásban találhatók idehaza az egyes – emberre is veszélyes – kórokozókat hordozó vérszívók. A jelenleg hozzáférhető kullancstérképek nem igazán pontosak, mert a kullancsfertőzöttséget jelző foltokat oda rajzolják, ahol az orvos eltávolította a kullancsot az emberből, nem pedig oda, ahol a parazita ráugrott és megcsípte. A kezdeményezést különösen időszerűvé teszi, hogy kullancsok közvetítésével a jól ismert betegségek – vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, Lyme-kór – mellett újabban további kétféle kórt „szerezhetünk be”.

Kapiller Zoltán állatorvos, zoológus kollégáival és térképészekkel arra készül, hogy hamarosan megkezdi egy olyan kullancstérkép készítését, amely pontosan ábrázolja az élősködők élőhelyét. A Budapestről és vonzáskörzetéről készülő adatok már idén szeptembertől elérhetők lesznek.

Már Budapesten is támadhatnak
Már nemcsak az erdőkben lesnek ránk a hírhedt vérszívók, hanem a nagyvárosokban, például Budapesten is – írja Köves Pál a Magyar Hírlapban. Kifejezetten veszélyesek a kora reggeli és esti órák, de egy árnyékos részen napközben is óvatosnak kell lenni. A tűző nap elől elbújnak ugyan a kullancsok, de a vérszagot bármikor megérzik.

A parazita-népszámlálás csak első pillantásra tűnik merész vállalkozásnak. Kullancsok ugyanis akár Budapest szívében, például a mindenki által kedvelt Margit-szigeten is előfordulnak. Ez gyorsan bebizonyosodott, amikor Kapiller Zoltán bemutatta a vérszívók számlálásának ötletes metódusát. Az élősködőt egy speciális, vizelettel „szagosított” frottírlepedő segítségével csalogatta elő. Az állat belekapaszkodott a lepedő érdes felületébe, s onnan már könnyen begyűjthető lett. Innen már csak egy lépés a laborvizsgálat, ahol a kullancs DNS-éből megállapíthatják, milyen kórokozót hordoz. (Egy internetes blog tanúsága szerint van, aki a Margit-szigeten fertőződött meg Lyme-kórral.)

A fertőzött kullancsok, amelyeknek aránya évek óta nő, a kórokozókat továbbörökítik. „Egy nőstény kullancs két hét alatt négy-ötezer petét rak le, ebből néhány hét alatt pár ezer kel ki – idézi a lap Kapiller Zoltánt. – A természetet ajánlatos könnyű, világos öltözetben járni, így a sötét színű kullancs könnyebben észrevehető.”

Hazánkban egy tucat olyan kullancsfaj van, amely veszélyes az emberre. Többségük a lombos erdők lakója. Az állatok másfél méteres magasságban élnek, innen „mérik be” a sétáló áldozataikat.

Magyarországon 4-féle kórokozóval számolhatunk
Harminc évvel ezelőttig még volt természetes ellensége ennek a vérszívónak, egy méhecskeszerű állatka, latin nevén a Hunterellus hookuri, de a különböző vegyszerek hatására kipusztult. Mára egy módja van a kullancsirtásnak: a permetezés az adott területen három hétre kipusztítja az állatokat.

„Európában tizenkétféle fertőzést terjesztenek a kullancsok. Hazánkban ezekből négy fő kórokozóval kell számolnunk” – mondta Lakos András orvos, a kullancsbetegségek specialistája. A legismertebbek egyike okozza a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást, amely 7–14 nappal a fertőzés után influenzára emlékeztető tünetekkel jelentkezik, majd egy hét után panaszmentes lesz az illető. A betegség második fázisa azonban magas lázzal kezdődik, aztán fejfájással, depresszióval, memóriazavarral és heves hányingerrel folytatódik. A betegek 15-20 százalékánál maradandó szövődményt okoz az agyvelőgyulladás, egy-két százalékuk pedig a leggondosabb kezelés ellenére is meghal.

A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás ellen szerencsére létezik védőoltás, de csak akkor hatékony, ha megfelelő ellenanyagszint alakul ki az oltottak szervezetében. Nagyon fontos tehát az időben történő védekezés, azaz a kora tavaszi időszakban végzett oltás, amelyet egy éven belül háromszor kell megismételni, majd három év múlva egy emlékeztető oltással kell megerősíteni.

A Lyme-borreliosis, azaz a Lyme-kór a leggyakoribb zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő betegség. Az agyvelőgyulladásnál gyakoribb, ám nem halálos betegség. Szerencsére nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és ha mégis, nem mindenkit betegít meg. A kór okozója a Borrelia burgdorferi nevű baktérium, amely a hazai kullancspopuláció egyre nagyobb hányadában megtalálható (egyes jelentések szerint Közép-Európa a legfertőzöttebb terület a világon). A betegség kezdeti stádiumában az egyetlen tünet a különböző testfelületeken megjelenő, körkörösen terjedő bőrpír, a Lyme-folt, amelyet égő, viszkető érzés is kísérhet. A kór későbbi fázisában idegrendszeri panaszok, ízületi gyulladások jelentkeznek, amelyeket sikerrel gyógyítanak.

A tibola – felfedezője után Lakos-féle betegségnek is nevezik – szintén bakteriális fertőzés, főleg gyermekeket érint. A kullancs a hajas fejbőrbe mászik bele, ahol fekélyt vagy nyirokcsomó-duzzanatot okoz. A betegség rövid lefolyású, és antibiotikummal gyógyítható. A kullancs okozza az úgynevezett nyúlpestis nevű bakteriális fertőzést is, amely magas lázzal és akár lúdtojásnyira is megnövő nyirokcsomó-duzzanattal jár, de szintén gyógyítható.

A legjobb eszköz a kullancseltávolító kanál
„Tévhit, hogy ha hamar eltávolítjuk a kullancsot, nem fertőzhet meg – mondja Lakos. – A kullancs eltávolításakor fertőzzük magunkat, ahogy tekergetjük, krémezzük és nyomkodjuk. Ilyenkor az állat úgy viselkedik, mint egy fecskendő, egyre több méreganyagot juttat a szervezetünkbe.”

Ezért fontos, hogy forduljunk szakemberhez, ha kullancsot találunk magunkban, illetve tartsunk házipatikánkban speciális, a boltban is kapható kullancseltávolító kanalat, amellyel úgy húzható ki a parazita a bőrből, hogy őt magát közben nem ingereljük.

A közönséges kullancsokban nemrég Kapiller Zoltán észlelte a Babesia microti nevű kórokozót, amelyet idehaza korábban csak egy pocokfaj kullancsaiban találtak meg. Ez intő jel, mert fennáll annak a lehetősége, hogy emberek is megfertőződjenek. Afrikában és az Egyesült Államokban ez már egyre gyakrabban fordul elő, s a babézia akár halálos kimenetelű is lehet. A Babesia canis nevű kórokozó gyakran betegít meg kutyákat Magyarországon is. A kullancs hordozta kórokozó nemcsak a vérszívó DNS-éből, hanem az emberben termelődő ellenanyagokból is azonosítható – írja a Magyar Hírlap.