A magas szintű ellátással indokolják azt, hogy a számítógépes adatbázisokban több ezer egészségügyi dolgozó előtt válnak nyilvánossá az adatok, hogy azonnal elérhetők legyenek, mindenféle szemérem és intimitás figyelmen kívül hagyásával, s gyakorlatilag semmibe véve ezzel az Orvosok Világszövetségének genfi nyilatkozatát az adatok bizalmas kezeléséről. „Nem meddő jogi vita” címmel jelent meg Kolláth György cikke az Alkotmánybíróság közelmúltban nyilvánosságra hozott határozatával kapcsolatban (Magyar Hírlap, 2005. nov. 30.). Ehhez szólt hozzá a lapban a minap Alexin Zoltán okl. matematikus. Véleményét alább ismertetjük.

A szerző több érdekes momentumot emelt ki a szövegből. Kihagyott azonban egy fontos kérdést: azt, hogy az alkotmányban is hangsúlyozott, teljes egészséghez való jog (70/D. §) és az egyéni önrendelkezés hogyan viszonyul egymáshoz. A teljes egészséghez való jogra hivatkoznak ugyanis, amikor az állampolgárok bizalmas egészségügyi adatait kényszerrel tárolják különböző számítógépes adatbázisokban, felhasználják és továbbítják az egyéni önrendelkezés figyelmen kívül hagyásával.

Nagy örömöt szerzett nekem, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: a teljes egészség jogát megelőzi az egyéni akarat, ha az kompetens egyén szándéka (II. fejezet, 3. pont). A határozat kimondta, hogy „önmagának mindenki árthat” – azaz nem köteles alárendelnie magát egy független egészségvédelmi elnyomó rendszer akaratának. Ennek következtében a saját belátása szerint joga kell legyen ahhoz, hogy megtiltsa például bizalmas egészségügyi adatainak a számítógépes tárolását, összekapcsolását, továbbítását is.