Ukrajna a legrosszabbra készül a költöző madarak tavaszi vándorlása miatt, nyilatkozta az ottani egészségügyi miniszter. Nem ő az egyetlen, aki tart a költöző madaraktól, amelyek sokak szerint a H5N1 vírus behurcolói. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei szerint azonban felesleges a pánikkeltés: madárinfluenza több tízezer éve létezik, és soha nem a vadmadarak okozták az igazi problémát, hanem a baromfitartás és -szállítás nem megfelelő módja.

„Nem veszélyesek a költöző madarak” című cikkében (a cikk alcíme: „Vadkacsákat öldösnek le a Duna deltájában dühöngő helyi lakosok”) Horváth Ildikó ezt írja a Népszava hasábjain (2006. február 1.):

Miközben Ukrajnában a madárinfluenza-veszélyt fokozó tavaszi madárvonulástól rettegnek, addig a magyar ornitológusok azon örvendeznek, hogy minden eddiginél több, 354 sast figyeltek meg a szokásos január végi felmérésen. Ráadásul a „távcsővégre” kapott sasok csupán kis hányadát képezik a Magyarországon telelő példányoknak, amelyek száma akár 1000 is lehet. A vendégek, például a parlagisasok Szlovákiából, a rétisasok Skandináviából, a szirtisasok pedig Kelet-Európa magas hegyeiből érkeznek hozzánk. Ősszel az alföldi Csaj tavon afrikai kanalasgém jelent meg, Szibériából pedig a zöldmellényű királyfűzike látogatott meg bennünket, és a Tiszaszigeten vert átmeneti tanyát.

A hazai ornitológusok szerint a vadmadarak vonulási útvonalának ismeretében biztos, hogy Magyarországra közvetlen módon, vonuló madarak útján nem juthat el madárinfluenza vírus. A kórokozó legfeljebb közvetett úton, sokszoros áttétellel kerülhetne hozzánk abban az esetben, ha a fertőzött területek és Kelet-Európa madarai véletlenül találkoznának egymással. Egy ilyen érintkezés valószínűsége azonban a fertőző góctól távolodva egyre csökken.

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi igazgatója leszögezte: a récefélék szervezetében évtízezredek óta mindenféle madárinfluenza altípus megtalálható, náluk azonban a fertőzés az esetek többségében tünetmentes marad. A madárinfluenza terjesztésében viszont a kacsák – a kórokozók ürítése folytán – jelentős szerepet tölthetnek be, nagyobb távolságokra is képesek eljuttatni a fertőzést. Ugyanakkor a szakember elmondta: eddig szinte nem volt példa arra, hogy vadon élő madár embert megfertőzött volna, tehát a vadmadarak kilövése a fertőzés megállítására értelmetlen. Előfordulhat, hogy ha a vírust hordozó vadmadár kapcsolatba kerül a házi baromfival, megfertőzheti, de ennek kicsi a valószínűsége. Nem lehet a vonuló madarakra hárítani az állattartásban, -szállításban, a higiéniában meglévő hiányosságokat, utalt a természetvédelmi igazgató azokra az esetekre, amelyek során embereket betegítettek meg a háziszárnyasok. A fertőzést főként az ürülékpor belélegzése okozta.

Magyarországon a madárinfluenza kezelése állat-egészségügyi kérdés, az állatok megfelelő tartása, a tenyésztett szárnyasok és vadmadarak találkozási esélyének csökkentése elejét veheti a járvány kialakulásának, mondta a szakember.

A szerkesztő ajánlata:
Ha a madárinfluenzával kapcsolatos nem manipulált, valódi, szakmai tényekről többet szeretne tudni, javasolom, hogy keresse fel azt a honlapot, amelynek összeállításában a témában legjártasabb szakemberek vettek részt prof. dr. Mészáros János, az MTA rendes tagja, állatorvos-virológus vezetésével. Elérhetősége: www.madarinfluenza.bpallatorvos.hu