Minden harmadik magyar vagy nagyon boldogtalan, vagy kiábrándult, így a magyar a legboldogtalanabb nemzet – ez derül ki a Gfk NOP nemzetközi kutatásából. A felmérésben 30 ezer 13 év fölötti embert kérdeztek meg a világ 30 országból, azt tudakolva, hogy mennyire elégedettek az életük minőségével. A magyar válaszadók 35 százaléka vallotta magát nagyon boldogtalannak vagy kiábrándultnak. A kutatás szerint a legboldogabbak az ausztrálok, ahol a népesség 46 százaléka elégedett a sorsával.

A társadalom összetételét tekintve reprezentatív kutatás adatai szerint a kiszámíthatóság és a családi élet boldogabbá tesz, mint a vagyon. A válaszadók elsősorban a jó egészséget, a stabil egzisztenciát, a saját otthont, a boldog házasságot és a gyerekeket tartják a boldogság kulcsának. Az érdekes munka, az életvitel feletti kontroll és a szórakozás szintén fontos tényezőnek bizonyult, a vagyontárgyak azonban, mint a luxusautók, szép ruhák aránylag kevéssé befolyásolják a boldogságérzetet. Miközben a kutatók bebizonyították, hogy a pénz nem boldogít, az is kiderült, hogy az emberek törekednek a pénzügyi stabilitásra, ám ezt követően nem ez a legfontosabb tényező az életben.

A boldogtalanság kialakulásában ugyanakkor kulcsszerepe van a pénz hiányának. A tanulmány szerint a boldog emberek kevesebbet törődnek a pénzzel, és többet a társadalom egyéb olyan problémáival, mint az AIDS, a terrorizmus és az oktatás. A legboldogabbak a 13-19 év közöttiek, őket a 20-29 évesek, majd a 60 év felettiek követik. A legkevésbé az 50-59 év közötti emberek vannak megelégedve életükkel. A világ népességének ugyanakkor 82 százaléka vagy nagyon boldog, vagy elégedett.

A magyarok boldogtalansága öngerjesztő folyamat – mondta a Népszavának adott interjúban Fazekas Csaba történész. Szerinte minél inkább így gondoljuk, annál inkább azok leszünk. Hozzátette: a népek többsége úgy érzi, őket érte a legtöbb csapás. A magyar emberek borúlátásra való hajlamával magyarázza a felmérés eredményét Ranschburg Jenő pszichológus is. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ez nem azonos a sorsrontással, inkább a negatív tapasztalatokra vezethető vissza. Vásárhelyi Mária szociológus pedig úgy véli: nincs igazán okunk arra, hogy a legboldogtalanabbnak érezzük magunkat. Hogy mégis így van, a szakember a többi között arra vezeti vissza, hogy a magyarokban több a borúlátó szubjektív indíttatás, mint a racionalitás. Ennek felerősítéséért a politikai elit egy részét is okolja, amely folyamatosan sulykolja, hogy rosszabbul élünk, töpörödünk és kilátástalan a helyzetünk.

A Gfk NOP adatai alapján így fest a boldogság, illetve boldogtalanság világtérképe:

A világ legboldogabb nemzetei (a magukat nagyon boldognak vallók aránya)

1. Ausztrália: 46%
2. USA: 40%
3. Egyiptom: 36%
4. India: 64%
5. Nagy-Britannia, Kanada: 32%

A világ legboldogtalanabb nemzetei (a magukat nagyon boldogtalannak vagy kiábrándultnak vallók aránya)

1. Magyarország: 35%
2. Oroszország: 30%
3. Törökország: 28%
4. Dél-Afrika: 25%
5. Lengyelország: 24%