A vevők legfeljebb onnan tudhatják, hogy nem igazi sajtot vesznek, ha az összetevők listáját átböngészik, és felfedezik a növényi zsiradékot. Persze ezt sem lehet minden esetben ellenőrizni, mert a darabban árult sajtokon nem szerepel az összetétel. Némelyik tejtermékpótlék csomagolásán az alkotóelemek szinte olvashatatlanul apró betűkkel szerepelnek, és az is megesik, hogy a sajt típusa sincs feltüntetve rajtuk magyarul.

A piacon minden olcsóbb, mint a boltokban, a tejtermékek is. Vajon csak arról van szó, hogy az egyik drágábban adja, mint a másik? Vagy némi turpisság is áll a kedvező ár mögött?

A piac közönségét folyamatosan biztatja az árus, nagyon olcsó sajtom van, olcsó a sajt, vegyenek! És tényleg. A sárga, szalámirúdra emlékeztető csomagolásban magát kellető, Pizza névre hallgató sajt kilója mindössze 500 forint. A lapkasajt csomagja 100 forint, a külsőre trappista vagy eidami sajtot mutató tejtermékek is mélyen a szokásos árak alatt várnak vevőjükre. Hogy mitől ilyen kedvező az áruk? Nos, ezt a kereskedők nem kötik a kedves vevők orrára. Ugyanis ezek a sajtok nem állati, hanem növényi zsiradékból készülnek. Vagyis sajtutánzatok.

Az utánzatokat az Egyesült Államokban fejlesztették ki a tejfehérjére érzékeny sajtkedvelők számára. Magyarországon egyelőre kevesen ismerik ezeket a tejmentes sajtokat, így azt sem tudják, hogy az ízük is más, mint az igaziaké. Ráadásul főzés közben sem úgy viselkednek, mint tehéntejből készült társaik, ugyanis hő hatására kicsapódnak belőlük a növényi zsírok. Persze nem csak a piacokon lehet velük találkozni, az áruházláncok is megteszik, hogy a trappistával és eidamival együtt, akcióban árulják az előre darabolt és címkézett utánzatokat.

A vevők legfeljebb onnan tudhatják, hogy nem igazi sajtot vesznek, ha az összetevők listáját átböngészik, és felfedezik a növényi zsiradékot. Persze ezt sem lehet minden esetben ellenőrizni, mert a darabban árult sajtokon nem szerepel az összetétel. Némelyik tejtermékpótlék csomagolásán az alkotóelemek szinte olvashatatlanul apró betűkkel szerepelnek, és az is megesik, hogy a sajt típusa sincs feltüntetve rajtuk magyarul. Ilyen többek között a növényi zsírból készülő lengyel Tostowy.

Mind a piacokon, mind a hipermarketek polcain megtalálhatók a „frissfölös” dobozok. A tejfölök között sorakoznak, nem csoda, hogy a fogyasztók nagy részének fogalma sincs róla: az olcsó tejfölnek hitt termék valójában utánzat. Esetükben a tejzsírt hidrogénezett növényi zsírokkal helyettesítik. Ahogy a sajtok, a tejfölutánzatok íze is különbözik hagyományos társaiktól, és a hőt sem viselik jól. Főzéskor kicsapódnak.

Tanács: vásárláskor érdemes megnézni, mit tartalmaz a termék. Az összetevők sokat elárulnak, és kérdezni is lehet. Amit kérdés nélkül is lehet tudni: csodák nincsenek. A mélyen a szokásos bolti árak alatt kínált portékánál nem árt résen lenni.

(Forrás: Pavlovics Ágota, Népszava)