Lehessen-e benzinkútnál fejfájás-csillapítót kapni? Legyen-e nagyobb verseny a patikák között? Évek óta vitázik a gyógyszerészkamara és az SZDSZ. Jelenleg ötezer lakosonként lehet egy patika, két ilyen intézmény nem lehet 250 méternél közelebb egymáshoz, s gyógyszertáron kívül nem lehet orvosságot árusítani. Az egészségügyi tárca feloldaná a patikaalapítás korlátozásait. Hipó kontra hamisítás – a Magyar Hírlap hat kérdésére válaszolt a szaktárca és a kamara.

Az Egészségügyi Minisztérium válaszai

Miért oldaná meg a területi egyenlőtlenségeket a patikaalapítás könnyítése? Miért nyílna emiatt több hátrányos helyzetű kistelepülésen gyógyszertár?

A hátrányos helyzetű kistelepülések ellátottságán a nagyobb verseny nem ront, lehet, hogy önmagában nem is javít. Ezért gondolkodunk olyan támogatási rendszeren, amelyik az itt nyíló patikákat segítené.

Miért gondolják, hogy a patikaalapítás liberalizálása után csökkenni fognak a gyógyszerárak?

A nagyobb verseny arra kényszerítené a patikatulajdonosokat, hogy egyes termékeik árából engedjenek, hiszen valamivel oda kell csábítani a vevőket. Ez két dolog lehet: az igényekhez jobban igazodó ellátás és az olcsóbb árak.

Nem tartanak attól, hogy a fővárosban valóban csökkenni fognak az árak, mert sok patika nyílik, de a kistelepüléseken drágább lesz az orvosság, mert ott továbbra sem lesz több gyógyszertár?

Miért lenne drágább? A kistelepüléseken drágább a ruha vagy a kenyér, mint a fővárosban? Budapesten magasabbak a jövedelmek, de a nagyobb verseny kordában tartja az árakat. A kistelepülésen kisebb a verseny, de itt sem lehet emelni az árakat, hiszen általában kisebb a jövedelem is, és ehhez az eladóknak igazodniuk kell.

Miért számíthatnak arra a betegek, hogy a patikaliberalizáció után több gyógyszertár lesz nyitva nonstop, illetve hét végén?

Ha van erre fogyasztói igény, akkor a szabadabb piacon lesz olyan vállalkozás, amelyik ezt ki akarja elégíteni. Így működik a piacgazdaság.

Miért gondolják a kamarával ellentétben teljesen veszélytelennek az orvosságok patikán kívüli árusítását?

Miért lehet kapni háztartási boltban szabad polcon hipót, különböző savakat és egyéb fertőtlenítőszereket? Ezek elfogyasztása sokkal veszélyesebb, mint egy fejfájás-csillapítóé. Olyan megoldáson gondolkozunk, hogyha ezt a kormány támogatja, hogy a helyszínen elhelyezett telefonról éjjel-nappal lehessen feltenni kérdést a gyógyszerekkel kapcsolatban.

A Magyar Gyógyszerészkamara szerint minden külföldi példa azt bizonyítja, hogy a liberalizáció eredménye: több patika, drágább gyógyszer, rosszabb minőségű ellátás. Ismernek-e ezzel ellentétes külföldi példát?

A kamara új alapokra akarja helyezni a közgazdaságtant. Azt állítják, hogy a nagyobb verseny drágasághoz és rosszabb ellátáshoz vezet. Ez nonszensz. Mi nem akarunk különbséget tenni a gyógyszerészek között. Ma hiába van sokaknak ugyanolyan végzettsége, mégsem nyithatnak patikát. Mi azt mondjuk, hogy a nagyobb verseny biztosan jobb, esetenként olcsóbb szolgáltatáshoz vezet. A fejfájás sem igazodik a patikák nyitva tartási idejéhez.

A patikusok kamarájának véleménye

Miért gondolják, hogy a patikaalapítás liberalizálása veszélybe sodorhatja a vidéki kis patikákat?

Nemzetközi tapasztalatok szerint az alapítási kritériumok eltörlése után egyre több új gyógyszertár nyílik, ám elsősorban a városokban, a ritkábban lakott vidéki területek rovására. Sőt egyes, már működő kistelepülési gyógyszertárak is úgy dönthetnek, hogy elhagyják a vidéki környezetet, és gazdaságilag vonzóbb területekre költöznek.

A patikaalapítás könnyítése miként vezethet a gyógyszerárak emelkedéséhez?

A dereguláció eredményeként minden országban eltörölték a maximális árrést, így a gyógyszertárak nemcsak lefelé, hanem felfelé is mozgathatják áraikat. Például Norvégiában egyes vény nélkül kapható gyógyszerek ára 10-45 százalékkal emelkedett.

Miért nem értenek egyet a szaktárcával abban, hogy majd a piac, a betegek igényei úgyis eldöntik, hol mennyi patikára van szükség?

Az egészségügyben sehol sem a piaci igények a döntők, mert akkor csak az anyagilag előnyös helyzetben lévők ellátása lenne megoldott. Ma is hatszáz gyógyszertár csak állami támogatással tud nyitva tartani.

A szaktárca szerint a liberalizáció következtében több patika lesz nyitva nonstop, illetve a hét végén. Ha önök elutasítják a liberalizációt, miként tervezik elérni ezt a célt?

Ha a patikákra nem egészségügyi, hanem kereskedelmi szabályok vonatkoznak, akkor az ügyeleti ellátás is piaci alapon szerveződne. A liberalizált országokban kevesebb az ügyeletes gyógyszertár, mint Magyarországon: például egész Londonban két éjjel-nappal nyitva tartó gyógyszertár van. Javaslatunk az ügyeleti rendszer átalakítására négy éve a szaktárca asztalán fekszik.

Miért tartják veszélyesnek, ha egyes orvosságokat benzinkútnál is lehet árusítani? Tudnak-e objektíven állást foglalni a kérdésben, miközben a patikán kívüli árusítás egyértelműen csökkenti az önök bevételét?

Arról, hogy létezik-e veszélytelen gyógyszer, az Országos Gyógyszerészeti Intézetet kell megkérdezni, ők végzik a gyógyszerek besorolását. Az tény, hogy a patikán kívüli gyógyszerárusítás egyértelműen csökkenti a bevételünket, de növeli a hamisított gyógyszerek megjelenésének rizikóját és az egészségügyi kockázatokat is. Ausztriában nemrég éppen emiatt nem vezették be.

Önök szerint minden külföldi példa azt bizonyítja, hogy a liberalizáció eredménye: több patika, drágább gyógyszer, rosszabb minőségű ellátás. Mely országok példáira gondolnak?

A kamara kérésére készített európai uniós tanulmány szerint a szabályozatlan országokban elsősorban Írországban, de Hollandiában és Norvégiában is a gyógyszertárak igyekeznek a gazdaságilag vonzóbb városi környezetbe csoportosulni. A három ország vizsgálata azt mutatja, a deregulációval nem mindig sikerül elérni a kívánt célokat. Például Norvégiában nem alakult ki igazi verseny, a patikák 80 százaléka három nagykereskedő kezében van.

(Forrás: MH-összeállítás, Magyar Hírlap)