Nem számít arra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettese, hogy a háziorvosok nem tesznek eleget annak a jogszabályi kötelezettségüknek, hogy szeptembertől tételes jelentést küldjenek betegeikről és azok ellátásáról a biztosítónak.

Székely Tamás ezt annak kapcsán mondta a Világgazdaságnak, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke sajtótájékoztatón kifogásolta ezt az előírást. Éger István elnök elismerte ugyan, hogy a kormányzat korábban hat hónappal elnapolta a jelentési kötelezettség bevezetését, ám nehezményezi, hogy – az ígéretekkel ellentétben – nem vizsgálták felül annak tartalmát. S ugyan az adatvédelmi biztostól még nem kaptak választ arra, sért-e állampolgári jogot a tételes adatközlés, a háziorvosok körében felmerült: az esetleg bevezetendő több-biztosítós rendszerben ezek az adatok alkalmasak lehetnek a jól fizető és nem betegeskedő páciensek kiválasztására, a betegek és öregek pedig „más minősítést kapnak”.

A kifogásolt adatsoron – a páciens taj-száma, az ellátás helye és dátuma, a diagnózis, a betegség nemzetközi kódja (BNO), az esetleges továbbküldés oka, a rendelt gyógyszer neve és mennyisége, és hogy milyen tb-támogatással írta föl azt a doktor – október 10-éig lehet vitatkozni, addig kötelező jelentést küldeni a tb-nek. A főigazgató-helyettes azért sem érti az ellenkezést, mert a 250 járóbeteg-szakrendelő 6000 szervezeti egysége 2002 óta ennél bővebb adatsort küld a biztosítónak.

A háziorvosok sajnálnák a betegektől elrabolt, adminisztrációval töltött időt is, egy részüknek pedig nincs megfelelő informatikai rendszere az előírás betartására – állítja a kamara. Székely Tamás ezen csodálkozik, hiszen az elmúlt négy évben 5500 háziorvosi praxis – ez a rendelők 90,2 százaléka – tízmilliárdnál nagyobb összegű eszközbeszerzési támogatást kapott. Ha mégis előfordulnának nehézségek, az OEP megvizsgálja annak okát, s igyekszik segíteni – tette hozzá.

Adóztatnák a praxiseladást

A 6800 háziorvosi praxisból 200 üres, 290-ben nyugdíjkorhatáron túli doktor dolgozik, utánpótlás pedig nincs.

Ezért furcsállja a Magyar Orvosi Kamara, hogy ha el akarnák adni a doktorok a 2000-ben alanyi jogon kapott praxisukat – s netán lenne is rá vevő –, adót kellene fizetniük. Ez egy ötmilliós értékű szolgálatnál 2-2,5 millió forint lehet – mondta Gyenes Géza, a MOK főtitkára. Szerinte ez ellentétes a kormány alapellátás-erősítési szándékával.

A külföldre menő doktorok között második helyen a háziorvosok vannak, emiatt 170 rendelőben csak helyettesítéssel tudják ellátni a betegeket.

Nincs katasztrófahelyzet

Nincs szó katasztrófahelyzetről a betegellátásban azért, mert az ügyeleti díjak elmaradása miatt egyes orvosi szakmák a törvényben előírt heti 48 órán túl nem vállalnak ügyeletet – mondta a Világgazdaságnak Bujdosó László országos tiszti főorvos.

Indokolt esetben az intézményi menedzsment és a tulajdonos egy 2004-es jogszabály alapján elrendelheti azt, s módjuk van a létszámkímélő műszakosított munkavégzés vagy a csúsztatott munkaidő alkalmazására.

Végső soron pedig – bár erre nem számítanak – a betegellátás folyamatossága érdekében a tiszti főorvos veszélyhelyzetet rendelhet el.

(Forrás: Nógrádi Tóth Erzsébet, Világgazdaság)