Az egészségügyi kormányzat a Quarelin, az Algopyrin, a Demalgon és a Germicid szabadforgalmú gyógyszereket vény­kötelessé tervezi átminősíteni. A naiv polgár boldogan dől hátra: lám csak, vigyáznak ránk. Nem is sejti, hogy most került csak igazán veszélybe.

Emlékezzünk csak a Vioxx fájdalomcsillapító történetére! (Lásd Tudományos botrányok a gyógyszeriparban című írásomat!) A gyártó cég 1999-ben annak tudtával hozta forgalomba gyógyszerét, hogy a szer ötszörösére növeli a szívinfarktus és a sztrók kockázatát. 2004-ig, a szer visszavonásáig csak az USA-ban 150.000 ember kapott infarktust és 50.000 ember halt meg ettől a szertől. Ennek tudatában kell értékelnünk, amikor a gyógyszeripar kézi vezérlése alatt álló egészségügyi szervezetek aggódni kezdenek az egészségünkért. Nem árt rögtön utánanézni, hány ember fog ebbe a nagy aggódásba belehalni!

A metamizole mint igen veszélyes hatóanyag

Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú gyógyszerek vénykötelesek (ilyen az Algopyrin és a Quarelin is – a szerk.). De ezt a döntést már régen megbánták! A metamizole-t 1920-ban szabadalmaztatták, szabadalmi védettsége tehát ma már nincs, az gyártja, aki akarja, vagyis a metamizole NEM ÜZLET. A visszaminősítés ezért nem sürgős senkinek.

És mint majd mindjárt látjuk, ha valóban a gyógyszerek veszélyessége alapján dőlne el, mi vényköteles, és mi nem, az összes szabadforgalmú paracetamol tartalmú és nem szteroid gyulladáscsökkentő típusú gyógyszert vénykötelessé tennék.

Miért nem teszik? Azért, mert ez viszont bomba üzlet. Persze most valaki rámutathat, hogy itt kicsit keverem a gyógyszerhatóságot meg a gyógyszeripart, hiszen csak a gyógyszerhatóság tilthat és engedélyezhet, a gyógyszeripar pedig csak kérheti az engedélyezést. Sajnos nem én keverem a dolgokat, hanem a valóságban keveredik össze, hogy ki kit irányít. Bár országonként változó korrupciós szinttel, de minden gyógyszerhatóság a megengedettnél jóval melegebb kapcsolatot ápol a gyógyszeripari cégekkel. Mintha az Algopyrin és a Quarelin esete is ezt illusztrálná!

Angliában becslések szerint 4000 millió 500 mg-os paracetamol tabletta fogy évente! Persze nem generikus, olcsó formában, hanem ízesített porok, forróitalok és az influenzát két vállra fektető szupertabletták formájában. A gyógyszeripart sosem zavarta, ha valami veszélyes, nem az ő dolga védekeznie saját maga ellen. Mi több, a gyógyszeripar újra és újra megpróbál életveszélyes gyógyszereket szabadforgalmúvá átminősíttetni, csakhogy növelje profitját. Nemrég az USA-ban azt szerették volna elérni, hogy az igen súlyos, nem ritkán halálos mellékhatásokat okozó koleszterincsökkentőket minősítsék át szabadon vásárolhatóvá. Egyelőre nem ment, de majd… Hogy a koleszterinszintet nem is kéne, sőt ártalmas csökkenteni, az már más kérdés (lásd a Koleszterinmítosz című írásomat).
Nos, miért is olyan veszélyes ez a metamizole?

Mert nagy ritkán agranulocytosist (vészes fehérvérsejtszám-csökkenést) okozhat. A WHO Pharmaceuticals Newsletter 2002/1. számában részletes elemzést közöl ezzel kapcsolatban. 23 millió fő hat és fél éves követéses vizsgálatának eredményeként az derült ki, hogy egymillió emberből egy év alatt 1, azaz egy ember hal meg agranulocytosistól. Egy másik vizsgálatban egymillió emberre jutott 0,2 eset, vagyis ötmillió embernél fordul elő évente egy ilyen eset. Persze minden halál sok, gyógyszerek összehasonlításakor azonban csak relatív biztonságosságról beszélhetünk! Egy 1998-as, a gyógyszerek biztonságáról tartott konferencia végkövetkeztetése: „Az epidemiológiai vizsgálatok újabb módszerei szerint a metamizole-nak tulajdonítható agranulocytosis kockázatát (1,7 eset/egymillió fő/év) a ´70-es években eltúlozták.” A Brazil Egészségügyi Minisztérium nemzetközi szakemberekből álló bizottsága 2001-ben a következőkre jutott:

• „A metamizole hatásossága a fájdalomcsillapításban és lázcsillapításban megkérdőjelezhetetlen;
• A bemutatott adatok alapján a bizottság arra következtet, hogy a metamizole szedésének kockázata hasonló, sőt még alacsonyabb, mint más, szabadforgalmazásban kapható fájdalomcsillapítóké és lázcsillapítóké;
• A metamizole jelen szabályozásának módosítása (vagyis vénykötelesség tétele) a lakosságot fokozott kockázatnak teszi ki azáltal, hogy más (szabadforgalmú) szereket fog használni azonos terápiás célokra”.

Ráadásul egy kettős-vak vizsgálat azt is bizonyította, hogy a metamizole sokkal hatékonyabban és tartósabban csökkenti a lázat és fájdalmat, mint a paracetamol vagy más hatóanyagú készítmények.

Nálunk tehát különös módon akkor jut eszükbe a hatóságoknak, hogy vénykötelessé tegyenek egy ártalmatlan és hasznos gyógyszercsaládot, amikor mások ezt már elhamarkodott döntésnek tekintik.
De lássuk, hova fog ez vezetni!

Életveszélyes szerek szabadpiaci forgalmazása

Paracetamolt, más néven acetaminophent tartalmazó szerek: Coldrex, Panadol, Rubophen, Grippostad, Efferalgan, Mexalen, Ben-U-Ron, Paracetamol, Paramax, Béres Febrilin, Neocitran, Vicetamol, Rhinoval, Miralgin, Saridon, ??. Miért is e felsorolás? Az ok: náthára, influenzára, fejfájásra, ízületi fájdalmakra, izomfájdalmakra stb. ezt ajánlják, ezek az úgynevezett „modern” készítmények.

A nagyszámú paracetamol tartalmú szabadforgalmú gyógyszer veszélye az, hogy a különféle tünetekre szedett azonos hatóanyagú paracetamol készítmények könnyen vezetnek túladagoláshoz. Az emberek egyébként sem gondolják, hogy egy szabadforgalmú készítmény életveszélyes lehet, kevesen olvassák el az apró betűs figyelmeztetéseket. Ha nem csökken a láz vagy a fájdalom, mindenki hajlamos hamarosan bekapni még egy szemet a gyógyszerből. S mivel a paracetamol bizonyítottan gyengébb hatású fájdalomcsillapító, mint mondjuk az Algopyrin, ez bizonyára gyakran be is következik.

A paracetamol egyik közismerten veszélyes tulajdonsága, hogy a terápiás dózis és a mérgezést okozó dózis nagyon közel van egymáshoz. A paracetamol mérgezés a máj károsodásához, illetve a máj elhalásához vezet. Ha a paracetamol mérgezést néhány órán belül nem ismerik fel, a májkárosodás halálhoz vezet. Nehezíti a felismerést, hogy az első napon a vezető tünetek (izzadás, émelygés, hányás) azonosak lehetnek annak az állapotnak a tüneteivel, amire a beteg szedi a gyógyszert, ráadásul a mérgezett személynél a tünetek pár órán belül elmúlnak! A 24 órán túl jelentkező mérgezési tünetek (sárgaság, kóma, veseleállás) pedig már a bekövetkezett májkárosodásról tudósítanak, amit igen gyorsan követ a halál. Túladagolás esetén azonban az sem lehet nyugodt, akinek az első 1-2 napban nem jelentkezik mérgezéses tünete, ugyanis gyakran 5-6 nap múlva jelentkeznek a tünetek, ám ekkor már végzetesek. Feltételezett túladagolás esetén tehát azonnal toxikológiai osztályon kell jelentkezni.

Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus, tudományos munkatárs

A cikk folytatásához kattintson ide.
További hírek és aktualitások Szendi Gábor honlapján.