Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint a világ betegeinek 80 százalékát részben vagy kizárólag természetes eredetű szerekkel gyógyítják. A fejlett országokban forgalmazott gyógyszerek mintegy 40 százalékának hatóanyaga természetes forrásból ered.

Az orvoslásban általánosan elismert és alkalmazott a fitoterápia. A gyógynövények világméretű forgalmát 12-16 milliárd dollárra becsülik. Legnagyobb fogyasztóik az európai és az ázsiai országok lakói.

A gyógynövények forgalma világszerte évről évre nő, és ez a tendencia egyre erősödik, hiszen a modern orvoslás mindinkább a betegségek megelőzésére, az egészség megtartására helyezi a hangsúlyt. Ebben pedig fontos szerepük lehet a gyógynövényeknek. Magyarországon 330 gyógyhatású növényfajtát tartanak számon, és világviszonylatban elsők vagyunk a termesztett fajták terén. Ennek is köszönhető, hogy Magyarország az uniós országok egyik legjelentősebb exportőre.

Jövedelmező üzletág

A hivatalos statisztikai adatok szerint majdnem 100 hazai vállalkozás foglalkozik gyógynövénytermesztéssel. A termesztett és gyűjtött növények 60-70 százalékát exportálják. A szakágazat több mint 150 ezer embert foglalkoztat, munkájuk becsült termelési értéke 12-15 milliárd forint. Az Agrármarketing Centrum 2002-es felmérése szerint a hazai gyógynövényboltokban a vevők havonta átlagosan kétezer forintért vásárolnak gyógynövénykészítményeket, ám az összlakosság gyógynövényfogyasztása messze elmarad a nyugati országokétól. Leginkább teákat, teakeverékeket, gyógykozmetikumokat, illóolajokat, kenőcsöket vesznek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nyilvántartása szerint Magyarországon évente átlagosan 40-50 ezer hektáron, körülbelül 15-20 milliárd forint értékben termesztenek gyógynövényeket.

Olcsón adjuk, drágán kapjuk

Az ágazat éves bruttó devizabevétele 35-45 millió USA-dollár. A hazai gyógynövényágazat kifejezetten exportorientált; hozzávetőlegesen 60-70 ezer tonna hatóanyagot értékesítenek külföldön. A termés 70-90 százaléka feldolgozatlanul, alapanyagként kerül exportra. Gyakori, hogy a magyar alapanyag külföldön feldolgozva, az eredeti ár többszöröséért jut vissza a magyar piacra. Az egykor virágzó gyógynövényágazat visszaesésének okai között szerepel a termesztést és a gyűjtést koordináló nagyüzemek megszüntetése, átalakulása, a feldolgozó háttéripar szétaprózódása, külföldi tulajdonba kerülése. A valamikor hazai viszonylatban nagy felhasználónak számító magyar gyógyszeripar ma legfeljebb minimális mértékben tart igényt az itthon termelt gyógynövény-alapanyagokra, inkább szintetikus alapanyagokból dolgoznak.

Engedély nélküli import

Az érvényben lévő jogszabályok szerint a Magyarországra behozott sokféle gyógynövénykészítményt kizárólag úgy lehetne forgalmazni, ha azt az arra hivatott valamelyik intézmény engedélyezné. Az egykomponensű (egyetlen alkotóelemből álló) gyártmányokat az Országos Gyógynövénykutató Intézet (OGYNK), az élelmiszerként forgalmazott keverékeket az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), míg a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) feladata lenne engedélyezni. Vagyis minden készítmény a hazai gyártásúakhoz hasonlóan engedélyköteles volna. A gyakorlat viszont mást mutat; az importtermékek jelentős része mindenféle engedély nélkül jut a kereskedelembe.

Mi kerül a fogyasztóhoz?

A hazai fogyasztó jelenleg a patikákban, a vény nélküli gyógyszerek árusítására jogosult egyéb kereskedelmi egységekben, továbbá a fitotékákban, a gyógynövényboltokban, és az élelmiszerüzletekben, hipermarketekben vásárolhat gyógynövényeket, gyógyteákat, teakeverékeket, illetve gyógynövényekből készült termékeket. Dr. Vanya Gabriella, a Herbária Rt. főgyógyszerésze szerint kevesen tudják, hogy a vásárlás helyétől függően különbözik a természetben vadon gyűjtött vagy feldolgozott formában árusított gyógynövények minősége, káros- és hatóanyag-tartalma. A gyógyszertárak kínálatában elvileg csak Magyar/Európai Gyógyszerkönyv minősítésének megfelelő, az OGYNK által bevizsgált és engedélyezett alapanyagból előállított készítmények szerepelhetnek, ám olykor megtörténhet, hogy engedély nélküli, esetleg közvetlenül a termesztőtől, gyűjtőtől vásárolt gyógynövények is felkerülnek a patikák, üzletek polcaira. A Magyarországon kapható többkomponensű teakeverékek egy részét (melyeknek gyógyhatása tudományosan igazolt) az OGYI engedélyezi, ezeket patikában vagy szaküzletben forgalmazzák. Csomagolásukon, illetve a dobozban lévő betegtájékoztatón a gyártónak, forgalmazónak kötelessége feltüntetni a készítmények hatásait, illetve ellenjavallatait, pontosan úgy, mint a gyógyszereknél.

Nem mindegy, hol vásárolunk

A teakeverékeknek és más készítményeknek egy csoportja (gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények) kizárólag gyógyszertárakban, illetve gyógynövényszaküzletekben árusítható. Az élelmiszerüzletekben kapható csomagolt gyógynövények és többkomponensű gyógyteakeverékek esetében (melyeket általában valamilyen fantázianéven: fitnesz-, wellness-, „Friss reggel”-, szépség- stb. teák szerepeltetnek) nem követelmény sem alapanyagként, sem keverékként a gyógyszerkönyvi minősítés, bár vannak olyan tisztességes piaci szereplők (gyártók, forgalmazók) akik önszorgalomból e teakeverékek alapanyagait is az említett OGYNKI-minősítéssel hozzák forgalomba. Holott ezeknek a készítményeknek kötelezően csupán az élelmiszer-higiéniai követelményeknek, vagyis a Magyar Élelmiszerkönyv mikrobiológiai tisztaságra vonatkozó előírásainak kell megfelelniük (OÉTI-engedély).

A csomagolásra és az eladásra a gyógynövény tulajdonságainak minősítése nélkül kerül sor. Az ellenőrzés ezeknél a készítményeknél nem terjed ki arra, hogy a gyártó kitől és milyen alapanyagot vásárolt. Ebbe a kategóriába tartoznak az úgynevezett élvezeti teák, amelyek csomagolása gyakran megtéveszti a vásárlót: annak ellenére, hogy tartalmuknak nincs semmiféle igazolt gyógyhatása, elnevezésük vagy a csomagolásra ragasztott tájékoztató azt sugallja a vevőnek, hogy gyógyító terméket vásárol.

Csodát ígérő gyártók

Sok gyártó szabálytalanul, OGYI-engedély nélkül is feltünteti a csomagoláson, hogy az általa forgalmazott termék valamely betegség (magas vérnyomás, elhízás stb.) gyógyítására alkalmas. A magyar piacot elárasztották például a bevizsgálatlan kínai importteák, ellenőrizetlen dél-amerikai termékek, melyeknek magyar nyelvű tájékoztatóján sokszor hajmeresztő ajánlások olvashatók. Található közöttük olyan, amelynek forgalmazója szerint készítménye gyógyítja, esetleg megelőzi a rákot, a gyomorfekélyt, a diabéteszt és más súlyos betegségeket. Sajnos, ezekből a készítményekből olykor még a patikákban is megtalálható néhány. A gyártók között magyar, kínai, pakisztáni, lengyel, német egyaránt előfordul.

Változó szabályok

Egy 2004-ben létrejött jogszabály szerint az uniós törvényekhez való igazodás, a jogharmonizáció értelmében 2011-től megszűnik a „gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítmény” elnevezés. A gyártónak, forgalmazónak kell majd eldöntenie, hogy az általa árusítani kívánt terméket átminősítteti-e tradicionális, gyógynövényalapú, vény nélkül forgalmazható gyógyszerré, vagy valamilyen fantázianévvel dobja piacra. Ha az előbbi megoldást választja, akkor a terméke kizárólag a patikákban, illetve az arra kijelölt és ellenőrzött, más vény nélkül árusított gyógyszereket is forgalmazó kereskedelmi egységekben lesz kapható. Ha készítményét fantázianévvel (fitt, wellness stb.) látja el, bármilyen kereskedelemmel foglalkozó egységben árusíthatja. Az utóbbi kategóriába tartozó gyógynövénykészítmények csomagolásán a gyártó azok betegségmegelőző, illetve gyógyító hatására nem tehet utalást, még ráutaló formában sem. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a feliratban semmiképpen nem szerepelhet például a víz- vagy vesekő-, epekőhajtó, vérnyomáscsökkentő, hurutoldó stb. hatás. Ilyen készítmények ma szép számmal akadnak a polcokon, a felirataikban feltüntetett hatások miatt a Gazdasági Versenyhivatal vagy a Reklámfelügyelet bármikor bírságot szabhat ki a gyártókra.

Csaló forgalmazók

Vannak gyártók, forgalmazók, akik a hamisítástól sem riadnak vissza. Némelyek ténykedésüknél még azt sem veszik figyelembe, hogy a szabályosan csomagolt és forgalmazott árunál a GYNKI-szám kilencjegyű, az OGYI-engedélyszám pedig háromjegyű. A hamis csomagolásra találomra írnak néhány számot, és úgy hozzák forgalomba, így a hozzáértő már első pillantásra felfedezi a hamisítást.

A főgyógyszerész szerint ma is kapható olyan tea, amelyet gyártója csecsemőknek ajánl, és a csomagolásán engedélyszámként egy állat-egészségügyi állomás engedélyszámát tünteti fel. A teát ráadásul édeskömény-tartalma miatt szabály szerint csak négyéves kor felett lehetne adni a gyereknek, a hamis készítmény viszont csecsemőknek ajánlja. A kusza és elégtelen jogi szabályozás miatt az engedély nélkül gyártók, forgalmazók és hamisítók kiszűrése esetleges és alkalomszerű. Anyagilag jobban jár az a gyógynövénygyűjtő is, aki nem ellenőrizteti, engedélyezteti az általa szedett gyógynövényeket, mert a jogszabály számára így is megengedi az értékesítést. Legfeljebb a termékét nem patikában árulják majd, hanem az engedélyhez nem kötött hipermarketekben, élelmiszerboltokban, esetleg piacokon.

Miből készül a kamilla és a csipkebogyó?

Az élelmiszerboltokban és különösen a portékájukat rendkívül alacsony áron kínáló bevásárlóközpontokban kapható gyógynövények, gyógyteák minősége változó és megbízhatatlan. Kamillateaként árulják például a teljes növényből szárított, aprított teát is, holott a Gyógyszerkönyv szerint csupán a virág tartalmaz gyógyhatású hatóanyagokat gyógyító mennyiségben. A levéllel, szárral, olykor gyökérrel felhígított készítmény a szabályos kamillateánál sokkal kevesebb hatóanyagot tartalmaz, megtéveszti a vásárlót. A csipkebogyóteával hasonló a helyzet. A hazai nagy gyógynövény-forgalmazók szerint a jelenleg kapható gyógynövény alapú teák vásárlásakor a fogyasztónak nincs biztos támpontja arra, hogy gyógyteát vagy csupán gyógyhatású, élelmiszer jellegű teát vásárol a boltokban. Éppen ezért szükség volna egy olyan egységes szabvány kidolgozására, amelyből mindenről egyértelmű tájékoztatást kaphatna a vásárló.

Szigorúan ellenőrzött biogyűjtés

A szigorú, egyértelmű jogi háttérre, a megbízható minőség garantálására jó példa a bionövények gyűjtésének szabályozása és ellenőrzése. Magyarországon többek között a Biokontroll Kht. hivatott erre a feladatra: minősíti a gyűjtésre kiszemelt területet, a bejegyzett és nyilvántartott hazai biogyűjtő vállalkozást folyamatosan kontrollálja. Szakemberei nemcsak azt ellenőrzik, honnan származik a begyűjtött gyógynövény, hanem azt is, hogy milyen körülmények között szedték, nem okoztak-e a természetben ökológiai kárt. Az így begyűjtött gyógynövények kifogástalan minőségűek, és a világpiacon könnyebben, drágábban értékesíthetők.

Lóránth Ida