A névjegye szerint prolihisztor Nagy Bandó András nemrég alapította a Szamárfül Kiadót, amely természetesen Bandó saját munkáira épít. A kiadóvezető most egy a Mecsekben őshonos, de szaga miatt mostoha növény értékeit, kincseit gyűjtötte hagymacsokorba.

Bandó orfűi elkötelezettsége régi keletű, további lokális patriótákkal összefogva született meg helyi érdekű kötete, az Orfűi medvehagyma kincseskönyv. De megjelentet olyan műveket is, mint például Nagy Natália – Szűcs Édua mesekönyve, mely a könyvfesztiválra várható.

Növényhatározás

A könyvek többek közt arra is jók, hogy különleges, ritka, rossz sajtójú növényekkel is közelebbről megismerkedjünk. Ilyen volt nemrég a galambbegysaláta (raponc), most pedig a medvehagyma van soron, szőnyegen. Nagy Bandó stílusosan egy Medveczky Medve- (Micimackó-beli) részlettel indítja a könyvet, így rögtön a Pagonyba, illetve a Mecsekbe, még közelebbről a Fokhagymaszagú Völgybe csöppentünk. Ezt követően az Országgyűlés elnöke és Németh János, A Magyar Gasztronómiai Szövetség vendéglős és hagyományőrző bizottságának elnöke ajánlja figyelmünkbe a könyvet, a növényt, a kisrégiót és nem utolsósorban az itt élőket. Majd a tudományos fokozatai megszerzésekor ezzel a növénnyel behatóan foglalkozó Kevei Balázs, a Pécsi Tudományegyetem növénytani tanszékének kandidátusa mélyíti el a többség a medvehagymát illetően általában szegényes tudását. A földrajzi tágabb és szűkebb meghatározáson kívül igyekszik eloszlatni a medvehagyma-fóbiások félelmét, hogy a növény folyamatosan terjeszkedik.

A nagy zöldszőnyeg

„Kedden, ha tavasz jő és zöld az erdő,
egy hang azt súgja, zöldell a hagyma,
míg az erdőhöz érek, csak szól az ének,
hogy mi levél és hogyan és miért?”
(Nagy Bandó: Micimackó a Mecsekben, részlet)

Nagy Bandó igyekezett a témában jártas, a környékhez kötődő szerzőket felkutatni, akik minél több szempontból ismerik a medvehagymát, számos tulajdonságát, előnyét. Vagy tősgyökeresek, vagy beköltözők, vagy egyszerűen csak a vidék és a medvehagyma szerelmesei. Hajnal Klára, aki szintén a PTE TTK-n dolgozik és társadalomföldrajzból szerzett PhD fokozatot, A teremtett egész című írásában eléggé borongós képet fest a globalizálódó világ és benne az ember természethez fűződő (és azt romboló) viszonyáról. Ő is kifejti a víz mint leendő háborús ok szerepét, s figyelmeztet a növények pótolhatatlanságára. Gondolatmenetében világosan követhető a bolygó egységes egészként való vizsgálata, amit a mindennapokban hajlamosak vagyunk feledni, mellőzni, csak az egészen egyértelmű jeleknél (pl. általános felmelegedés) döbbenünk rá ennek fontosságára. A kötet elején a szerkesztő meséket is ígért, és a komoly írásokat könnyedebbek fűszerezik, ilyen például az eszperente Medvelelvelek című vagy a Vass Tibor, a Spanyolnátha főszerkesztője által írt vers. Vagy Nagy Bandó Micimackó-parafrázisa, amelyben a csekély értelmű medvebocs Orfűn mézkeresése során találkozik a méhekkel, s lepottyanva „valami ismeretlen, alapanyagú, zöld szőnyegen találta magát”. Gergely Zsuzsa kecsketenyésztő és kecskesajtkészítő írása nyomán az ember-kecske viszonylatban újabb jó pontot szerzett a kecske, ezzel kissé javítva eléggé megtépázott imázsán. Ő tudatosan „beépíti” a medvehagymát sajtjaiba, s állatai is szívesen legelésznek belőle Karácodfán.

Tóth Béla agrármérnök, zoológus stb. felsorolja a növény kedvező hatásait: étvágyjavító, gyomor-bél tisztító, fertőtlenítő, szélhajtó, bélféregűző, csökkenti a meszesedést, koleszterinszint-csökkentő, vese-, vér-, hólyagtisztító, vérnyomáscsökkentő, memóriafrissítő, potencianövelő, stresszoldó és így tovább. Nagy István, az első magyarországi magánvállalkozásban működő méhészszaküzlet alapítója a medvehagymaméz előnyeit, kedveltségét és a mézszerzés nehézségeit ecseteli (korai virágzás, amikor még a méhek sem igazán érik el termelőképességük csúcsát). Úgy véli, ennél édesebb és ízletesebb megelőző orvosság nem létezik. Másutt a medvehagyma gyűjtéséről, szárításáról, (akár mélyhűtőbe való) eltételéről olvashatunk. Hajas Anikó a gyógynövényboltokban kapható hatóanyag különböző formáiról, „kiszereléseiről” ír tinktúrától kapszuláig. Megtudjuk, hogy nem szabad összetéveszteni a mérgező májusi gyöngyvirággal, úgy különböztethetjük meg őket, ha szétmorzsoljuk a növény levelét; ha orrfű, akkor medvehagyma, ha nincs szaga, akkor gyöngyvirág.

A könyv második felébe kerültek Serényi Ákos, a Muskátli étterem vezetője (lelkes lokálpatrióta) és szakácsai receptjei, ínycsiklandó képekkel és izgalmas ételekkel (egy recept: http://www.konyhamester.hu). Ezeket azonban inkább helyben, s nem olvasva-írva próbálnám ki, Orfű megér egy utazást!

Fülszöveg

Mi ez a büdös fokhagymaszag?! – kérdik az Orfű felé tartó országjárók, akik még soha nem láttak medvehagymát, ezt a fokhagyma és a spenót értékeit hordozó erdei növényt.

A fokhagyma jól hat az érrendszerünkre, élénkít, csökkenti a vércukorszintet, s a szívünket is védi. Ovidius szerint potencianövelő hatású. Az óegyiptomi esküt a fokhagymára tették le: a naprendszer szimbolikus gyógynövényeként tisztelték. A Kheopsz piramis építői is ették, s amikor egy napon nem érkezett meg a fokhagyma, sztrájkba fogtak.

Napkeleten nemi izgatószerként használták. A görögök még a kakasaiknak is adtak belőle, s a viadalokon szexuális izgalmat váltott ki a bűz a kakasokból. Roman Polanski filmjében, a Vámpírok báljában azt bizonygatta, hogy ettől a szagtól a vámpírok hátán feláll a szőr, és világgá futnak, csak ne kelljen magukba szívni ezt a kibírhatatlan szagot. Nos, ez az a szag! Orfű környékének medvehagyma szaga, mely – bár fokhagymaszagú –, kibírható! Elég a medvehagyma szőnyegen sétálni: elmúlik a tavaszi fáradtságunk.

Ez a kis könyv mindent elmond egyik legfontosabb természeti kincsünkről. Orfű pedig várja a kincskeresőket.

-leho-

(Forrás: Papíruszportál)