Milliárdokba kerül az alkoholizmus
Magyarország az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint Közép- és Kelet-Európában igen előkelő helyen áll a mértéktelen alkoholfogyasztásból következő halálozásban. Magyarországon százezer lakosból 170-en halnak meg az alkoholizálás következményeként.
Ezzel a lista ötödik helyén állunk, és bár megelőz bennünket Kazahsztán (250), Moldávia (210), messze magunk mögé utasítjuk például Romániát, Bulgáriát, Ukrajnát, Örményországot vagy Ausztriát.
Mivel az alkoholizmus nálunk még ma is titkolni való, szégyenteljes betegség, a benne szenvedők többsége csupán végszükségben fordul bajával orvoshoz. Általában akkor (35-40 éves korban), amikor már súlyos, szövődményes tüneteket észlel. A betegségkutatók szerint az 50-60 ezer nyilvántartott, kezelés alatt álló vagy átmenetileg absztinens betegen kívül legalább 800 ezer, egymillió lehet az alkoholfüggők, illetve kontrollvesztettek száma.
Alattomos szövődmények
A szenvedélybetegség szövődményei lassan, alattomosan fejlődnek ki. Leggyakoribbak a különféle belgyógyászati, neurológiai, pszichiátriai kórok. A szövődmények miatt megbetegedettek évről évre többe kerülnek az egészségügyi kasszának. Az alkoholizmus miatti közvetlen kiadás a gyógykezelés ára, a közvetett pedig a táppénz, a rokkantsági nyugdíj, az idő előtti halálozásból származó jövedelemkiesés, a bűnözés okozta kár, a táppénz miatt kimaradt termelési nyereség és számos más, a társadalom által viselt költség.
Az alkoholizmus gyakran bűnözéssel társul. Az ezredforduló tájékán az általa okozott kriminológiai kár 3,1 millió forint volt, az áldozatok miatt pedig 0,4 milliárdos veszteség éri az államkasszát. Sokszor baleset előidézője is lehet az alkohol. Nemcsak a közlekedésben, de a termelésben, a háztartásban is. Ezek miatt 2,6 milliárdos volt a kár.
Az ital iránti ellenállhatatlan vágy az esetek többségében dohányzással, ritkábban drogfogyasztással is társul. E tény tovább növeli a súlyos, szövődményes betegségek kockázatát. A különböző belgyógyászati, pszichiátriai, neurológiai panaszok miatt az alapellátásban vagy kórházban kezelt páciensek többségénél a gyógyító intézmények az anamnézisben csupán az alapbetegséget tüntetik fel. Eredendő okát, az alkoholizmust az esetek többségében meg sem említik.
Alkohol és cigaretta együtt jár
Funk Sándor addiktológus főorvos szerint a családorvosoknál belgyógyászati tünetekkel jelentkező páciensek 30 százalékának panasza a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztásra vezethető vissza. További 25-30 százaléké pedig a dohányzásra. Az esetek jelentős részében az alkohol és a cigaretta együttes fogyasztása a jellemző. A családorvos, bár tudja, hogy betegének panaszai szenvedélyeiből erednek, a rábeszélésen kívül – feltéve persze, ha a napi 50-60 páciens ellátása mellett marad rá ideje – nincs hathatós eszköze arra, hogy betegét jobb útra térítse.
Az alkoholistának nincs betegségtudata, pusztán a szövődmények tüneteit kívánja kezeltetni. A testében jelentkező, figyelmeztető tüneteket, például a gyomor- és emésztőszervi problémákat, teljes mértékben függetlennek tekinti szenvedélyétől, sőt úgy véli, ha iszik, megszűnnek panaszai. Specifikus, kifejezetten alkoholbetegek gyógyítására használt gyógyszerek nincsenek, az orvos ugyanazokat a készítményeket írja fel iszákos páciensének, mint más belgyógyászati, neurológiai vagy pszichiátriai betegnek.