A WHO becslése szerint 2025-ig az említett betegségek előfordulásának gyakorisága jelentősen emelkedik majd. A kutatók a bőrdaganatos esetek általános 5 százalékos növekedését prognosztizálják. 2050-re az északi félteke 45. szélességi fokának régiójára (pl. USA) 10 százalékos emelkedést jeleznek a jelenlegi megbetegedések számához képest.

Fertőzött kullancsok

Magyarországon a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében 2000 óta foglalkoznak a helyi klímaváltozás egészségkárosító hatásainak elemzésével – áll Páldy Anna professzor (Országos Környezet-egészségügyi Intézet) tanulmányában. A programban összehasonlították többek között Budapest halálozási és meteorológiai adatait. A vizsgált időszak több mint harminc esztendőre (1970-2001) terjed ki. Térinformatikai rendszerrel elemezték az UVB-sugárzás és a melanomás halálozás, illetve a szürke hályog előfordulásának gyakorisága közötti összefüggéseket. A klímaváltozás közvetett hatásai közül Magyarországon a legnagyobb gondot az allergiás betegségek robbanásszerű növekedése okozza.

A kutatók az időjárási tényezők figyelembevételével vizsgálták az allergizáló, pollentermelő növényfajok életképességét és szaporodását, továbbá a kullancs által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladás, illetve Lyme-kór öt éven belüli megbetegedési és térbeli előfordulási adatait. A közegészségügyi intézet és a fővárosi ÁNTSZ munkatársai közösen elemezték az összefüggéseket az aktuális időjárási tényezők és a napi halálozások száma között. Figyelembe vették a napi átlag minimum és maximum hőmérsékletet, az előző naphoz képest mért hőmérséklet-ingadozást, a relatív páratartalmat, a légnyomást. Ezeket az adatokat hasonlították össze a vizsgált nap halálozási tényezőivel.

A fentiek alapján világosan kiderült, hogy az időjárás és a halálozások között a nyári időszakban a leginkább egyértelmű az összefüggés. Ideális átlaghőmérséklet a 18 Celsius-fok, ekkor halnak meg a legkevesebben; 26 Celsius-fokos átlaghőmérsékletig lineáris az összefüggés; e fölött pedig ugrásszerűen megnő a napi összes haláleset száma. Hasonló irányzat figyelhető meg a kifejezetten szív- és érrendszeri halálozást vizsgáló kutatásnál is. A légzőszervi halálozások napi esetszáma kisebb, és a hőmérséklet-növekedés végzetes hatása főként nyáron mutatható ki.

A vizsgálat szerint a napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése az összes halálozás számát szemmel láthatóan növeli. Legnagyobb mértékben (10 százalék) a szív- és érrendszeri betegeknél. A hirtelen hőmérséklet-változás hasonló kockázattal jár. A szív- és érrendszeri betegeknél kb. 6,2 százalékos, az összes halálozásban 6,5 százalékos a kockázat növekedése. A légzőszervi halálozás gyakoriságát 0,7 százalékkal emeli a levegő relatív páratartalmának emelkedése. A kánikulai hőhullámok támadásának leginkább a városi lakosság lehet az áldozata.

Veszélyben a bőr, a szem

A vizsgálat szoros összefüggést talált a (rosszindulatú) festékes melanoma gyakorisága és a globális sugárzás mennyiségének emelkedése között. Csakúgy, mint a szürke hályogos esetek gyarapodása, a bőrrák is leginkább az ország napsütötte déli részén és Vas megyében a leggyakoribb. Az 1952-1982 között összegyűjtött adatok összehasonlítása megerősítette azt a feltevést, hogy szoros összefüggés van a hazai erdőterületek változása és a kullancs által okozott fertőzések gócainak kialakulása között. Az 1959-2001 között regisztrált, kullancs által okozott agyhártya- és agyvelőgyulladásos esetek gyakoriságát vizsgálva megállapítható, hogy a nyolcvanas években kiugróan sok volt az új fertőzés, ám napjainkra – köszönhetően talán a megelőzést szolgáló védőoltásnak is – visszaesett az esetszám az 1965-ös szintre. Ez a tendencia tapasztalható a régió többi országában is. (Ezzel szemben – valószínűleg a felmelegedés miatt – az utóbbi évtizedben megjelentek a kullancsok és egyre több fertőzést okoznak Skandináviában.) A csökkenés nem vonatkozik a regisztrált Lyme-kórosok számára, amely 1999 óta 15 százalékos, folyamatos emelkedést mutat. Ez utóbbi adat meglehetősen ijesztő, hiszen némely betegségkutató szerint a regisztrált eseteknek legalább tízszerese lehet Magyarországon a Lyme borelliosis által megfertőzött rejtett (átmenetileg tünetmentes vagy félrediagnosztizált) betegek száma.