A klímaváltozás hatása egészségünkre
A tudósoknak ez idáig nem sikerült kimutatni egy másik betegségokozó kórokozó, a Borellia burgdorferi szaporodási hajlandósága és a klimatikus tényezők közötti összefüggést. Nem zárják ki viszont, hogy a kórokozó spórás állapotban képes átvészelni a száraz időt, a magas hőmérsékletet is. Molekuláris biológiai kísérletek igazolták: egyetlen kullancs többfajta kórokozó terjesztésére is alkalmas. Ezek az említett Lyme-kór és az agyhártya-, illetve agyvelőgyulladás mellett a Pasteurella tularensis, a Babesia microti, az Anaplasma. A számukra kedvező időjárási tényezők miatt a kullancsok életének aktív, tehát fertőző periódusa meghosszabbodott. A szúnyogok által terjesztett, ismert fertőzések mellett 2003 nyarán újfajta betegség (nyugat-nílusi láz) kórokozója is megjelent.
Az emelkedő hőmérséklet miatt korábban kezdik virágzásukat az allergizáló növényfajták. A számukra kedvező időjárási tényezők miatt elhúzódik a fűfélék, a parlagfű, az üröm virágzása, és ez a tény komoly népegészségügyi probléma forrása lehet.
Magyarországon is készülnek a változásra
A globális felmelegedés fentebb felsorolt egészségügyi következményei nyilvánvalóan a jelenleginél is sokkal súlyosabb anyagi terheket rónak az államháztartásra, és ennek beláthatatlan gazdasági következményei lehetnek. A jelenleg rendelkezésre álló, fenyegető adatok ismeretében. a világ országai közül az előrelátóbbak már napjainkban olyan terveket, projekteket készítenek elő, amelyek segítségével jobban megismerhetik és esetleg gyengíthetik a várható környezeti katasztrófák feltételezett hatásait. Nemzetközi szinten a WHO, az ENSZ egyéb szervezetei és a Meteorológiai Világszolgálat együttműködésével kutatnak és koordinálnak.
Magyarországon többek között a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram, illetve a Magyar Tudományos Akadémia VAHAVA programja foglalkozik a kérdéssel. Ennek célkitűzése például az extrém meteorológiai hatások alaposabb vizsgálata, a különböző időjárási tényezők jobb megismerése, a halandóság és a sürgősségi esetek, illetve az időjárás változásai közötti összefüggések vizsgálata.
A monitorozás és a különböző célú tudományos kutatások mellett több intézetben a gyakorlati kérdések megvalósításának lehetőségeivel is foglalkoznak. A gödöllői Szent István Egyetem kísérletes növényökológiai kutatóállomásán és az MTA martonvásári kutatóintézetében több éve vizsgálják a klímaváltozás fő okozójaként emlegetett szén-dioxid koncentrációjának hosszú távú hatását a növényekre. A tudományos vizsgálódás eredményeinek ismeretében minden bizonnyal új szárazság- és napfénytűrő növényfajták kifejlesztésére és arra lesz szükség, hogy alkalmassá tegyék őket a nagyüzemi termelésre.
Szárazságálló növények
A tíz éve tartó kutatás eddigi eredményei egyértelműen igazolják: a levegő emelkedő szén-dioxid-koncentrációja alapjaiban változtatja meg egy-egy terület addigi ökoszisztémáját. Olyan növények tűnnek el, amelyek addig őshonosak voltak, és olyanok jelennek meg, melyeknek korábban híre sem volt az adott területen. A kísérletek szerint, melyek az Alföldön elterjedt lösz- és homokpuszta-gyep ökológiáját vizsgálták, hat év alatt összességében 25 százalékkal nőtt a gyeppel borított terület, ám a növények között sokkal kevesebb lett az egyszikű. A kétszikűek viszont elszaporodtak. Egyes fajok eltűntek, csökkent az adott helyen a növények diverzitása. Megváltozott a fajok egymáshoz viszonyított aránya.
A gyep mellett a kultúrnövények (paprika, őszi búza, szója, vörös here) reakcióit is vizsgálták. Az étkezési paprikának például a megemelkedett szintű szén-dioxid hatására csökkent az asszimilációs rátája, ám nőtt a fotoszintézis vízhasznosítási képessége. A termésmennyiségben nem találtak jelentős különbséget a jelenleg termesztett paprikához képest, de a növény testében nagyobb volt a szárazanyag felhalmozódásának mértéke. Csökkent a levelek nitrogéntartalma, a széntartalma viszont megmaradt a jelenlegi szinten. Az arányeltolódás a nitrogénfelhígulás jelenségét jelzi.
Lóránth Ida