A világ tíz legveszélyeztetettebb folyója között a Duna – de ünnepeltük
A Dunát méltán nevezhetjük Európa ütőerének, hiszen 10 ország népét és kultúráját kapcsolja össze, 20 millió ember ivóvízellátását biztosítja, 5000 állatfajnak ad otthont, valamint kikapcsolódási lehetőségeket nyújt. Úgy tűnik, most újabb megpróbáltatások várnak rá.
Több mint egy évszázadon át bántalmaztuk a folyót; a különböző beavatkozások révén elvesztette árterei 80%-át, halállománya megcsappant. Az utóbbi 20 évben újra elkezdtük megbecsülni, ennek pozitív hatásai már láthatók. A sikertörténet azonban ezen a ponton megállhat, a Duna most a meder átalakításával járó, újabb gyötrelmek elé néz.
A vízminőség javult
Az Európai Unió Víz Keretirányelve – melyet fokozatosan kiterjesztenek a Duna teljes szakaszára, beleértve a nem EU-országokat is – kezdi javítani a vízminőséget és a Duna ökológiai állapotát. Vannak olyan szakaszai, ahol hosszú évek után ismét lehet fürödni. A Budapesten épülő szennyvíztisztító működésbe lépése után várhatóan még jobb lesz a helyzet.
Új remények ébredtek a folyó értékes ártéri területeinek megőrzése és helyreállítása terén is. Az egyre nagyobb károkat okozó áradások és az egykori ártéren folytatott intenzív mezőgazdasági termelés összeomlása következtében az illetékes hatóságok felismerték, hogy a sértetlen állapotban megőrzött vizes területek értékesebbek, mint ha lerombolnák őket. Hazánkban a közelmúltban Gemencen kezdtek bele árterek helyreállításába és a túlzott szervesanyag-szennyezés csökkentésébe.
A folyó utolsó 1000 km-nyi szakaszán Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna kormányai elkötelezték magukat Európa eddigi legnagyobb léptékű folyóvédelmi programja mellett, amely közel 1 millió hektár védett területet és 240 ezer hektár helyreállított árteret jelent majd.
Nem lesz több, mint hajózócsatorna?
A biztató eredmények mellett sajnos komoly, aggodalomra okot adó történések is elkezdődtek, melyek elegendőek voltak ahhoz, hogy a WWF márciusban a világ tíz legveszélyeztetettebb folyója közé sorolja a Dunát.
Az Európai Unió támogatásával olyan beavatkozásokat és mederátalakításokat terveznek, melyek miatt az élő folyó hamarosan nem lesz több, mint egy hajózócsatorna. A Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T, Trans-European Transport Network) célja az Unión belüli piac fellendítése, a nyugati és a közép-kelet-európai tagállamok piacának összekapcsolása.
EU-programok, irányelvek
A Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T, Trans-European Transport Network) az Európai Unió programja, melynek célja az Unión belüli piac fellendítése, a „régi” (nyugati) és az „új” (közép- és kelet-európai) tagállamok piacának összekapcsolása. A közlekedési hálózat új projektjei között szerepel például a Lisszabon-Madrid vagy a Madrid-Barcelona gyorsvasút, a Ljubljana-Budapest vasútvonal fejlesztése, vagy a Pozsony-Bécs autópálya megépítése is. A TEN-T bővítésének egyik kiemelkedő projektje a Duna nemzetközi vízi út fejlesztése (VII. Pán-Európai Közlekedési Folyosó).
A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél természetesebb, zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. 2009. végére el kell készülnie az egész országra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek. A tervezés előkészítése 2004-ben indult el Magyarországon. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával elkészült a magyarországi víztestek feltérképezése és különböző típusokba sorolása. Majd megvizsgálták, hogy az emberi tevékenységek milyen hatással vannak a vizekre, valamint számba vették, mely területek képviselnek különleges értéket. Az eddigi és a jövőbeli vizsgálatok eredményeire támaszkodva lehet majd meghatározni, milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy vizeink 2015-re valóban jó állapotba kerüljenek.
A közhiedelemmel ellentétben a vízi szállítás sem negatív hatásoktól mentes, teljesen környezetbarát közlekedési mód. Igaz ugyan, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása terén még mindig jobb a közúti szállításnál, azonban a vízi út biztosításához szükséges mederbeavatkozások (kotrás, sarkantyúk, egyéb vezetőművek), a mesterséges hullám és örvénykeltés, a vegyi anyagok (pl. korróziógátlók, olaj) vízbe jutása súlyosan károsítja a folyót és a folyó menti élővilágot. Ez nemcsak ökológiai, hanem jóléti és gazdasági kárt is okoz.
A Duna több mint 1000 kilométernyi szakaszán – többek között a teljes magyarországi szakaszon – fognak beavatkozni, medret mélyíteni vagy különböző műszaki megoldásokkal duzzasztani. Ezek károsíthatják a Duna élővilágát, tönkre tehetik a tájképet, árvízi kockázatot okoznak, és veszélyeztetik az ivóvízforrásainkat.
A mederelterelés miatt Szlovákia továbbra is elvonja a Szigetköztől a víz jelentős részét, ez ügyben még mindig nincs megegyezés a két állam között. A küzdelemnek az élővilág látta és látja kárát.
A hajózást alakítsuk a folyóhoz, ne a folyót a hajókhoz!
Elavult, drága és szükségtelen beavatkozásokat terveznek, hogy mélymerülésű hajók járhassanak a Duna teljes hosszán, holott Magyarország számára a vízmélység növelése a legkevésbé előnyös. Helyette modernebb flottával, a kikötői infrastruktúra és informatika fejlesztésével, helyes áruforgalom-szervezéssel kellene növelni a folyóvízi fuvarozás hatékonyságát, ami a közútról leveszi a terhek egy részét.
„A WWF álláspontja az, hogy a teherszállítás célú vízi közlekedés fejlesztése ne okozzon ökológiai károkat, például árterek, folyómeder pusztulását” – hangsúlyozta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. „A kizárólagosan mederátalakításra épülő hajóútfejlesztést nem tartjuk elfogadhatónak és hosszú távon fenntarthatónak.”
(Forrás: WWF)
A WWF megbízásából elkészített, a dunai teherszállítás környezet-gazdaságtani elemzését tartalmazó tanulmány letölthető innen.