Az eljárás engedélyezését ellenzők egyrészt vallási/etikai okokból, másrészt a technika megbízhatatlansága miatt utasítják el a beavatkozást. Úgy vélik, a természet/isten szerepébe, a fogantatásba az embernek nem szabad beavatkoznia, illetve a nemkiválasztás lehetőségének megadásával felborulhat a fiatal generációk nemek közötti egyensúlya.

Jogi, etikai és szakmai akadályok

Dr. Mandl József professzor, az Egészségügyi Tudományos Tanács titkára úgy nyilatkozott, hogy a nemválasztás számos jogi, etikai és szakmai problémát vet fel. Magyarország egyébként 2002-ben csatlakozott az Obiedói Egyezményhez, amely az azt aláíró országoknak egyértelműen tiltja az ilyen jellegű beavatkozásokat. Vagyis ha a hazai jog engedélyezné a nemválasztás lehetőségét, azzal nemzetközi törvényt szegnénk meg.

Dr. Falus András professzor, a budapesti Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója szintén ellenzi a beavatkozást. Míg az X-kromoszómával (női ágon) öröklődő betegségek esetében helyt ad az ivarsejti szelekciónak, addig az eljárást sikertelennek tartja a gyermek nemének kiválasztásában. Egy televíziós vitában úgy vélekedett, hogy a genetikai betegségek megelőzésére a tudomány minden, ma ismert eszközével meg kell akadályozni, hogy az egészséges lányutód helyett súlyos, örökletes betegségben szenvedő fiúmagzat jöjjön a világra.

Az ivarsejtek nemválasztás céljából történő válogatása viszont szerinte nem más, mint egy tudományosnak álcázott blöff, amelyre nincs kidolgozott módszer, és a gyakorlatban nem is működik. Úgy véli, a témával foglalkozó tudományos kutatók soha sem állították, hogy az említett módon megválasztható volna a születendő utód neme. Csupán azt mondták, hogy az ivarsejteket „dúsítani” lehet az X, vagy az Y kromoszóma irányába. Míg a természetes úton történő nemkiválasztódásnál 50-50 százalék az esély arra, hogy fiú vagy lány születik, addig a mesterséges válogatásnál ez az arány 60-40 százalék. Vagyis a kívánt gyermeknem irányában kismértékben lehet növelni a valószínűséget, ám ez a növekedés csekély. Így nincs különösebb demográfiai jelentősége a nemválasztásnak, viszont felveti azt a súlyos erkölcsi kérdést, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik szüleik reményeivel ellentétben mégsem a várt neműnek születtek.

Bizonytalan eredmények

Az erre a célra ma használt eljárás kimenetele nemcsak a nem kiválasztását tekintve bizonytalan, de a beavatkozás (az alkalmazott fizikai eljárások okozta sérülések miatt) magában rejti egy sérült, vagyis betegséghordozó genetikai lánc lehetőségét is. A professzor maximálisan felelőtlennek tartja mind az eljárást alkalmazó orvosokat, mind az azt kérő szülőket, mert családtervezési okból azt kockáztatják, hogy károsodott utód jöjjön a világra.

Egyes szakértők szerint az ilyen beavatkozások finanszírozásának kérdése sem mellékes. A születendő gyermek nemét kiválasztó szülők nem várhatják el a társadalom többi tagjától, hogy a szolidaritás elve alapján működő egészségbiztosítás állja a rendkívül drága eljárás költségeit, vagyis ezt minden párnak magának kellene fizetnie. Maga az ivarsejt-válogatásra képes laboratórium is nagyon sokba kerül, Amerikában legalább félmillió dollár az ára, ami magyar pénzre átszámolva minimum 100 millió forintot jelent.

Lóránth Ida