Évtizedes változatlanságából mozdította ki a magyar oltási rendszert az alkotmánybíróság júniusi határozata. Sok szempontból fellélegezhettek azok, akik hosszú évek óta dolgoznak egy korszerűbb, európai normákon és értékelveken alapuló oltási rendszer megteremtéséért.

Köztük vannak az alkotmánybírósági beadványt jegyző Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány munkatársai is. Cikkünk szerzője, Hajdu Ráfis Gábor, az alapítvány kuratóriumi elnöke az AB-határozat nyomán kialakult helyzetet értékeli.

Megszűnt az oltást megtagadók közvetlen fenyegetettsége

Az eddig mozdíthatatlannak látszó jogszabályi keretrendszer az, ami most végre lassan, de biztosan változni látszik.

A legfontosabb, hogy júniustól megszűnt a szülőket és az orvosokat közvetlenül érintő fenyegetettség, mivel a testület egy erőteljes tollvonással törölte a fellebbezésre való tekintet nélküli azonnali végrehajthatóságot. Igen komoly hiányosságot orvosolt ezzel az alkotmánybíróság. Eddig ugyanis bármilyen indokkal fordult is valaki – egy vagy több oltás elhalasztását vagy az oltás alóli mentesítését kérve – az egészségügyi hatósághoz, ez nem jelentette ügye elbírálásának végéig az oltás alóli mentesítését. Mi több, ha a hatóság – amint ez nagyon gyakran történt – mindenféle érdemi vizsgálat nélkül automatikusan kötelezte az előírt oltási naptár betartására, akkor járt el jogszerűen, ha az oltást beadva kérelmezte tovább az oltás beadásának elkerülését. Ha nem így tett, pénzbüntetéssel, büntetőeljárással, gyermekének közösségből való kizárásával és még számtalan egyéb eszközzel próbálták meg szankcionálni.

Így volt ez akkor is, ha a fellebbviteli fórumokon igaza később elismerésre találtatott. Az AB határozat ennek a lehetetlen állapotnak vetett véget. Ezután ha valakinek problémája van egy vagy több oltással, végigjárhatja azokat a törvényes jogorvoslati lépcsőket, amelyek demokratikus módon meg kell illessenek minden állampolgárt. Képviselheti az álláspontját, érvelhet, és ez idő alatt, a jogerős döntések megszületéséig senki és semmiféle módon nem szankcionálhatja.

2008 márciusa fordulópont lehet

Mindennek részletes kidolgozásával az alkotmánybíróság szerint a hazai törvénykezés mulasztásos alkotmánysértésben volt és van. Ennek megszüntetésére, a részletek kidolgozására az Országgyűlés most 2008. március végéig kapott határidőt a taláros testülettől.

Sokak számára rendkívüli meglepetést okozott ugyanakkor a beadvány másik részével kapcsolatban az AB. Ez a beadvány először 1996-ban, egy Kanadából hazatelepült és a hazai jogalkalmazási rendszeren és oltási gyakorlaton megdöbbent fiatal házaspár kidolgozásában került a testület elé. Bemutatta a nyugati országok ajánlott oltásokon alapuló gyakorlatát, ennek tudományos hátterét, valamint több ország budapesti nagykövetségének hivatalos igazolását arról, hogy náluk az oltási rendszer valóban a beadványban foglalt módon, az emberi és önrendelkezési jogok csorbítása nélkül működik.

Mivel 1997-ben a parlament új, az oltások tekintetében a korábbinál szigorúbb (!) egészségügyi törvényt hozott, a korábbi alkotmánybírósági beadvány a Nyitott Kapu Közhasznú Alapítványhoz mint a védőoltásokkal foglalkozó, független civil szervezethez került. Az indítványt jogászok, alkotmányjogászok segítségével az új jogszabályi változások tükrében átdolgoztuk. A kibővített és aktualizált indítvány többek között és az európai jogharmonizáció szellemében a jelenlegi védőoltási rendszer alkotmányos önrendelkezési alapjogokat, egyes esetekben pedig vallási és világnézeti alapjogokat is csorbító gyakorlatának több ponton való megváltoztatását javasolta.