Szemben az uniós joggyakorlattal

A nemleges döntés sok tekintetben volt váratlan, hiszen ma már nem létezik olyan fejlett, demokratikus ország, amely gyakorlati szinten elfogadhatónak tart egy ilyen típusú jogszabályi rendelkezést. Nem tudható, mi bírt akkora meggyőző erővel, hogy képes volt ellensúlyozni a testület szemében az általános uniós joggyakorlatot vagy az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália nagyon korszerű, a modern világ kihívásainak minden szempontból eleget tenni képes oltási rendszerének példáját. S itt nyilván nemcsak magáról a példakövetésről van szó, hanem mindazokról a tudományos, morális és jogi alapelvekről, amelyek miatt az oltásokat egészen más módon kezelik a fejlett demokráciák.

A magasabb grémium nem szavazott bizalmat nekünk arra nézve, hogy Európa más országainak lakóihoz hasonló felelősséggel, józanul és átgondoltan képviselhessük érdekeinket az oltásokkal kapcsolatosan. Az államnak tehát továbbra is lehetősége van a védőoltások tekintetében korlátozni a szülői döntések kereteit, a családok önrendelkezési jogát.

Feltétel nélkül egyet lehetne érteni ezzel a döntéssel, amennyiben ez a verdikt egy járványügyi törvényre vagy az egészségügyi törvény járványügyi rendelkezéseire, azaz egy járványügyi veszélyhelyzetre vonatkozna. Minden államnak van erre vonatkozó szigorú jogszabálya, azonban ez soha, sehol sem keveredik össze az általános, a hétköznapi prevencióval. És ez nem véletlenül van így. A védőoltás ugyanis a sok szempontból még mindig rejtélyes emberi immunrendszer működésének átprogramozásával működik. Ebben rejlik prevenciós képessége, így tud védeni, de rombolni, kárt okozni is.

Az oltás nem jó vagy rossz, hanem komoly beavatkozás

Magyarországon mégis máig gyakran találkoztunk azzal a tudománytalan és logikailag is hibás szemlélettel, hogy a védőoltások nem lehetnek kapcsolatban egészségügyi problémák kialakulásával, mert az oltások jók, és azokra a gyermekeknek szükségük van. Pedig ez két nagyon különböző dolog, amit el kell választani egymástól. Attól, mert vannak fontos és jó védőoltások, attól még nem minden oltás jó. Sőt, egy jó oltás is okozhat komoly problémákat egyes esetekben, hiszen minden ember immunrendszere tartogathat meglepetéseket.

Máig van egy erős szakmai lobbi hazánkban, amely azzal próbálja óvni a jelenlegi kötelező oltási rendet, az oltások pozitív megítélését, hogy megpróbálja eltüntetni a szakma és a közvélemény szeme elől azokat a tudományos kérdéseket, amelyek az oltásokkal kapcsolatos problémákról és kérdőjelekről szólnak. Úgy gondolják, hogy ha az emberek a negatívumokról és szakmai kétségekről tudomást szereznek, akkor majd nem bíznak a védőoltásokban.

Amikor a Nyitott Kapu Alapítvány 1999-ben dolgozni kezdett, a fejlett országok már régen túlhaladtak ezen a kérdésen. A nyugati tapasztalat szerint az emberek akkor bíznak az oltásokban, ha nyitott, reális és pontos képet kapnak róluk. Hiszen a képlet egyszerű. Az oltás nem jó vagy rossz, fekete vagy fehér, hanem egy nagyon komoly és igen bonyolult immunológiai beavatkozás. Minden gyógyszerészeti készítményhez hasonlóan vannak pozitív és negatív hatásai, és minden más gyógyszerhez hasonlóan vannak az oltások között hatékonyak és hatástalanok, veszélytelenek, de olyanok is, amelyekről idővel kiderül, hogy több kárt és szenvedéstokoztak, mint hasznot. Ráadásul egyre több jel mutat arra, hogy a túl korai és egyre növekvő számban beadott sok-sok védőoltás hatása a visszájára fordul. A túl sok és túl korán adott oltás legyengíti, áthangolja az immunrendszert, allergiára, autoimmun betegségre való hajlamot alakít ki. A kérdés tehát nem a jó vagy a rossz, hanem a mérték, a mennyit és a hogyan!