Kopp Mária szerint hetekig az újságok és a politikusok fő témája lenne, ha – ne adj’isten! – meghalna tíz ember madárinfluenzában. Azzal viszont kevesen törődnek, hogy Magyarországon évenként tízezer középkorú férfi halálát okozza a stressz. Varga Miklós tudósítása.

Száz évvel Selye János születése után nagyon indokolt, hogy kilencven ország ezer tudósa éppen itt, Budapesten cserélte ki ismereteit erről a témáról. Talán felébred a hazai társadalom és gondolkozni kezd azon, miért alkalmazkodunk ennyire rosszul a változásokhoz, s milyen technikákkal javíthatnánk stressztűrő képességeinket.

A konferencia színhelyén több jel is utalt arra, hogy a résztvevők nem szívesen halnának meg idő előtt a stressz miatt. Egy ötvenes úr rövid nadrágban és trikóban üldögélt a TTK lépcsőjén az árnyékban. Csak a kitűzője árulta el, hogy a konferencia egyik előadója. Nevét olvasva biztosan tudták a többiek, melyik ország neves professzora. A tájékoztató színhelyén két szakma hírességei éppen az előadói asztalról kínálták az üdítőt a meghívottaknak. Kiderült: a sárga trikós hostessek fiatal tudósjelöltek. Természetesen kifogástalanul beszélnek angolul, s miután túljutottak önként vállalt napi kötelezettségeiken, késő estig beszélgethetnek szakterületük hazai és külföldi nagyjaival a Nagymező utca kávéházaiban.

Csermely Péter professzortól, a szervezőbizottság elnökétől – aki egyébként a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöke és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke – megtudtuk: stresszes lehet a haszonnövény, a virág, az aranyhörcsög, a rendőrkutya és az ember is. A stresszfehérjét tanulmányozó vegyésztől, mikrobiológustól az állati és emberi magatartás kutatójáig számos szakma képviselőit érinti ez az ügy. Mindenki más információkkal egészíti ki az összképet.

Összevethető a Magyarországon, Lengyelországban vagy Japánban tapasztalt jelenségek számos eltérése is. Közösen elemezhetik az okait. Változatos eredmények várhatóak tehát az ilyen sokrétű tapasztalatokat összegző világkongresszustól. Tíz éve, Selye János születésének 90. évfordulóján rendezték az elsőt, s éppen itt, Budapesten. Hatalmas volt az érdeklődés. Nyolcszázan jöttek ide a világ számos pontjáról. Egy évtizeddel később sikerült felülmúlni az akkori rekordot. Ezúttal ezren voltak kíváncsiak más tudományterületek, más nemzetek újabb ismereteire. Csermely prof. szakterületén, a molekuláris biológiában például a múlt öt évben megduplázódott a stresszkutatásban hasznosítható adatok mennyisége.

A sajtó figyelmét felhasználva, sürgős teendőkre hívta fel a figyelmet Kopp Mária orvos, pszichológus, a Magatartástudományi Intézet alapító igazgatója, a Magatartásorvoslási Társaság és a Végeken Egészséglélektani Alapítvány elnöke. Meg kell tanulnunk élni a stressz előnyeivel és elhárítani a hátrányait. Az élet sója a stressz. Bizonyos mértékig hasznos, mert erőt ad feladatainkhoz, küzdelmeinkhez. Számottevően segítheti lelki fejlődésünket. A megoldatlan problémák, feszültségek halmozódásából adódó krónikus stressz viszont beteggé tesz, s akár a halálunkat is okozhatja. Tönkremehet közben az immunrendszerünk, a szívünk, érrendszerünk, s károsodhatnak egyéb élettani funkcióink is. Meddővé válhat a házasságunk, elhagyhatnak a barátaink, összeveszhetünk kollégáinkkal, esetleg baleset áldozatai lehetünk a krónikus kialvatlanság, a feszültség, az idegesség, agresszív reakcióink miatt.

Varga Miklós

A cikk folytatása az Infovilág portálon.