A szőlőszüret és a fűtési szezon kezdete sokszorosára növeli a szén-dioxid- és szénmonoxid-mérgezések kockázatát. Az ilyen okból bekövetkező halálesetek minden évben több tucat áldozatot követelnek. Pedig a szakértők már számtalanszor figyelmeztettek a veszélyre.

Leginkább a városlakók kénytelenek egész évben együtt élni (sok más mérgező anyag mellett) a szén-dioxiddal, a szénmonoxiddal, és azokat kisebb-nagyobb mennyiségben naponta belélegezni. A szennyezett levegő folyamatos beszippantása (eltekintve a hosszú távú káros hatásoktól) általában nem okoz erősebb tüneteket náluk. Ősszel és télen viszont megnő a gyakran végzetes következményekkel járó mérgezések száma. E szomorú tény egyrészt az emberek felelőtlensége, másrészt az említett gázok alattomos volta miatt következhet be. A két gáz közös tulajdonsága, hogy színtelen, szagtalan, illetve a szén-dioxid nagyobb koncentrációban enyhén savanykás illatú, és a levegőnél nehezebb, vagyis a padlóhoz közelebb, körülbelül embermagasságban gyűlik össze a zárt helyiségben.

Fejfájás, szédülés, halál

Szénmonoxid minden égés folyamán felszabadul, töményebb formában a belső égésű motorok üzemeltetésénél, illetve a fűtésre használt készülékeknél. Mivel a gáz szivárgását a lakásban tartózkodók nem érzékelik, az Egyesült Államokban például kötelező minden háztartásban a szénmonoxid-mérő felszerelése. Nálunk sajnos nemhogy a készülék használata nem kötelező, de a gáz- és egyéb fűtőkészülékük, kéményük karbantartását elhanyagolók ellen sem alkalmaznak semmilyen szankciót.

Úgy tűnik, még az évente visszatérő halálesetek híre sem eléggé elrettentő. Az emberek többsége kellő információ híján nincs is tisztában a nagy mennyiségben, igen gyorsan halált okozó szénmonoxid hatásaival. A gáz észrevétlenül támad, meggátolja a vér oxigénellátását, és megbénítja az idegeket. Kezdetben, amikor a lakásban még csak kisebb mennyiségben terjedt szét a szénmonoxid, a náthához hasonló tüneteket észlelnek a benn tartózkodók. Ilyenek a fejfájás, a szédülés, a fáradtság, a tudatzavar és a hányinger. Ha a lakásban élők ébren vannak e tünetek észlelésekor, akkor szerencséjük van, mert a gázkészülék kikapcsolása után ablakok nyitásával, huzattal viszonylag gyorsan kiszellőztethető a lakás.

Ha álmukban jön a méreg…

A gázmérgezés azonban gyakran álmukban éri a lakókat, és ekkor már végzetes lehet. Legnagyobb kockázata a mérgezésre a csecsemőknek, kisgyermekeknek, várandós nőknek és időseknek van, illetve azoknak, akik valamilyen légzőszervi betegségben szenvednek. A csecsemők szervezetében különösen gyorsan felhalmozódik a gyilkos gáz, és meggátolja a létfontosságú szervek vérellátását.

A lakóházakban és környezetükben található berendezések, helyiségek közül a szénmonoxid kiáramlása szempontjából legveszélyesebbek a kandalló, a gázsütő, a gázszárító és vízmelegítő, a gázkazán, illetve a fürdőszoba (ha ott található a gázkészülék), a garázs pedig a zárt térben járatott autómotor miatt.

A balesetek kis körültekintéssel és gondossággal elkerülhetők. A gázmérgezések megelőzéséhez elegendő a lakásban használt fűtő- és gázüzemű készülékek évenkénti karbantartása, illetve a kémények állapotának folyamatos kontrollálása. Fűtésszakértők szerint a szénmonoxid-szivárgás figyelmeztető, apró jele lehet, ha a készülékkel egy légtérben található tükör felülete (anélkül, hogy ott vizet párologtatnánk vagy ruhát szárítanánk) behomályosodik a vízpárától.

Kialszik a gyertya

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a közelmúltban figyelmeztette a lakosságot a szüret táján felszaporodó szén-dioxid-mérgezések kockázatára. A borospincék hordóiban erjedő must által kibocsájtott szén-dioxid minden évben 15-20 áldozatot követel. Az erjedéskor felszabaduló mustgáz, a pince levegőjében szétterjedve, már 20 százalékos koncentrációban is halált okoz. A helyiségbe lépővel szinte azonnal végez. Megbénítja a légzőközpontot és fulladásos halált okoz.

Ha 20 százaléknál kisebb a gáz mennyisége, akár napokon át tartó eszméletlenség előzi meg a halált. Noha régi borász hagyomány, hogy égő gyertyával biztonságos a közlekedés a pincében, mert annak a lángja a mérgező gáz hatására azonnal kialszik, hozzáértők szerint ez sem védhet teljes mértékben a mérgezéstől. Könnyen előfordulhat, hogy a szén-dioxid még csak a talaj felett fél méterre, 80 centire terült szét, ezért a kézben tartott gyertya lángja égve marad. Amikor viszont az óvatlan gazda lehajol valamiért, a gáz azonnal támad. A szén-dioxid-mérgezés a pince gyakori szellőztetésével, a bort kezelők körültekintésével biztonsággal elkerülhető.

L. I.