Változik a hazai nyugdíjrendszer. Elsőként a megváltozott munkaképességűek jogosultságának megállapítása és járandóságuk folyósításának feltételei alakulnak át. Bevezetik a rehabilitációs járadékot és a rehabilitációs tréningeket az elvesztett munkaképesség javítására.

A jogszabály idén január 1-je óta elrendeli a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, vagyis előrehozott nyugdíjba vonulók kötelezését 8,5 százalékos járulékfizetésre. Az intézkedés célja, hogy megszüntesse azt az áldatlan (és a többi munkavállalóval szemben igazságtalan) állapotot, amikor a friss nyugdíjas csak „papíron” vonul nyugállományba, ám a munkáját ugyanazon a munkahelyen, ugyanannyi fizetésért folytatja tovább, csak a korábbinál lényegesen kedvezőbb anyagi feltételek mellett. Az említett mértékű járulékfizetés évi 0,4 százalékos plusz nyugdíjemelésre jogosít.

Az előrehozott nyugdíjaztatás feltételei kiegészülnek az aktív biztosítási jogviszony megszüntetésével. Az intézkedés célja, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulók csupán alkalmanként, ne folyamatosan vállaljanak munkát, és ne folytassák addigi aktív kereső tevékenységüket, miközben a nyugdíjukat is felveszik. A nyugdíj mellett végzett munkáért legfeljebb a mindenkor aktuális minimálbért kereshetik. Ellenkező esetben szüneteltetniük kell a nyugdíjuk kifizetését. A rendelkezések csupán a 2007. december 31-ike után, korhatár előtt nyugdíjba vonulókra vonatkoznak. 2010-től viszont már minden, ilyen feltételekkel nyugdíjazott személyre kiterjesztik – függetlenül attól, hogy mikor vonult korkedvezményes nyugdíjba.

Visszaállíthatják a munkaképességet

Magyarországon jelenleg mintegy 800 ezer fő rokkantnyugdíjas, akiknek több mint a fele (450 ezren) nyugdíjkorhatár alatti személy. Közülük körülbelül csupán 10% dolgozik. A jogszabályi változtatások elsősorban ezt a csoportot érintik, jövőbeli célként jelölve meg megmaradt munkaképességük rehabilitációs szolgáltatással való felerősítését, a munkaerő reaktiválását. A megmaradt munkaképesség megállapítására új orvosszakértői minősítő rendszert hoznak létre, illetve bevezetik a rehabilitációs járadékot, amely a rokkant nyugdíjat helyettesíti a rehabilitációs szolgáltatás idejére.

A rehabilitáltak elhelyezkedésének segítésére központi támogatási rendszert hívnak életre, amely magában foglalja a munkáltatók átképzési és bértámogatását, a járulékok átvállalását, mintafoglalkoztatók létrehozását, illetve a védett munkahelyek megteremtését. A kormány a rehabilitáció intézményrendszerének támogatására körülbelül 60 milliárd forintnyi, uniós forrásokból származó összeget szán. A tervek szerint minden kistérségben kialakítják az új komplex rehabilitációs szolgáltatási rendszert.

Önfenntartóvá válhatnak

Az előterjesztés szerint várható gazdasági hatásként említhető, hogy a rehabilitációs szolgáltatás beindításával járó kezdeti kiadásnövekedés 4-5 év után már megtakarítást eredményez. Amint a rehabilitált ellátottak 50-60 százaléka munkába állhat, hozzávetőlegesen évi 15 milliárd forintos megtakarítás prognosztizálható. Számítások szerint 2013-ra a rokkantsági nyugdíj plusz a rehabilitációs járadék új rendszerének megtakarítása eléri majd évente a 70 milliárd forintot.

A remélt pozitív társadalmi hatások elősegítik, hogy évente körülbelül 5-6 ezer fővel növelhető legyen a megváltozott munkaképességű, reaktivált foglalkoztatottak létszáma. Ennek eredményeként az érintettek megszabadulnak a különféle ellátó rendszerektől, továbbá az állami gondoskodástól való függő viszonytól. Megnyílik előttük a lehetőség az önfenntartásra és életminőségük javulására. Az új rendszer a munka területén segítséget nyújthat az egyenlő esélyek megteremtéséhez, a szegregáció visszaszorításához.

Járadék az egészségkárosodottaknak

A rendszer átalakításával egy időben bevezetésre kerül a rehabilitációs járadék, amely nem végleges ellátási forma, csupán a rehabilitáció idejére nyújt anyagi támogatást. A járadékot az átmenetileg munkaképtelennek minősített személyek kapják, de minden rokkantnyugdíjas aktuális felülvizsgálatán mérlegelni kell majd, hogy a továbbiakban nyugdíjra vagy járadékra jogosult-e. A már rokkantnyugdíjas státusban lévők is választhatnak a kétfajta járandóság közül.

A rehabilitációs járadék tehát olyan ellátási forma lesz, amelyet azok a jelentős mértékben egészségkárosodott személyek kaphatnak, akik alkalmassá tehetők a teljes értékű munkavégzésre. A járadékot legfeljebb 3 éven keresztül kaphatják, mintegy a csökkent képességeik miatt alacsonyabbá vált fizetésük kiegészítéseként.

A törvénytervezet szerint járadékra azok az 50-79 százalékban egészségkárosodottak lesznek jogosultak, akik állapotuk miatt nem végezhetik korábbi, képesítésüknek megfelelő tevékenységüket, ezért keresetük legalább 20 százalékkal alacsonyabb lett, mint a károsodás előtt volt. A járadékban való részesülés további feltétele, hogy az igénylő rehabilitálható legyen, és rendelkezzék a rokkantsági nyugdíjazáshoz előírt szolgálati idővel. A járadék összege megfelel a III. rokkantsági csoportban adott rokkantsági nyugdíj 120 százalékának.

Ha a rehabilitáció az előírt 3 év alatt nem hozná meg a várt eredményt, az érintett személy (egészségi állapotának megfelelő szinten) jogosulttá válik a rokkant nyugdíjra, rendszeres szociális járadékot vagy munkanélküli, illetve egyéb szociális ellátást igényelhet. Ha állapota a későbbiekben mégis javulást mutatna, a rokkantosítás után minimum 12 hónap elteltével ismét kérheti a rehabilitációs ellátást. Annak ideje szolgálati időnek minősül, és a tényleges nyugdíjaztatásnál beszámítandó a munkával eltöltött évekbe. Éppen ezért az ilyen járadékban részesülők 8,5 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek. Az adózás szabályai megegyeznek a rokkantsági nyugdíjra előírtakkal.

(lóránth)