Kevés háziorvos, elöregedő praxisok
A tartósan üresen álló praxisok problémája tényleges és végleges megoldásának a főigazgató egyértelműen az egészségügyi reformban tervbe vett kistérségi alapellátás megszervezését látja, ami egyet jelent a jelenlegi szolgáltató hálózat gyökeres átalakításával. Külföldi példák szerint ez a rendszer – amely a kis létszámú településeken jól képzett nővérekkel dolgozó egészségházakat, a kistérségi központokban pedig orvosokat foglalkoztató gyógyító centrumokat működtetne – hatékony, jó minőségű és biztonságos betegellátást nyújt.
Nehéz percek előtt álló kezdők
Általánosan ismert tény a háziorvosok tevékenységének alulfinanszírozottsága, ami a helyi kedvezőtlen adottságok mellett fő okozója a krónikus orvoshiánynak. Az idén bevezetett vizitdíj és a praxisok finanszírozásának tervezett változásai valamelyest javíthatnak anyagi helyzetükön. Vannak persze olyan, néhány százas lélekszámú települések is, ahol az önkormányzat képtelen fenntartani egy állandó praxist, így inkább a számára olcsóbb helyettesítés mellett dönt.
Kertai Aurél, a MOK háziorvosi szekciójának elnöke szerint az üres praxis elfoglalásának feltételeként megszabott 6 hónapos belgyógyászati gyakorlat az alapok elsajátítására elegendő, ám úgy gondolja, ettől függetlenül az állását elfoglaló kezdő háziorvosnak valószínűleg lesznek még nehéz percei. Mégpedig annak ellenére, hogy a nehéz esetek elemzéséhez konzultációs segítséget kérhet szakmai mentorától.
Mivel a szakvizsga megszerzéséig az orvos közalkalmazotti státusban van, anyagi kockázatot nem vállal, annak a lehetősége viszont fennáll, hogy szakképesítéssel a kezében praxis nélkül marad, mert az önkormányzat úgy dönt, hogy mással szerződik. Ez a kockázat természetesen minden praxisnál fennáll, mert a jelenlegi jogszabályi háttér lehetőséget ad rá.
A kamarai szakértő nem tartja jó ötletnek a külföldi példa alapján itthon is megvalósítandó kistérségi gyógyító központokat. Szerinte a központi orvosi ügyeleti rendszer megszervezése szakmailag mindenképp hasznos és támogatandó terv, ám az elképzelhetetlen volna, hogy a környék települései saját orvos nélkül maradjanak, mert a betegellátásban ez hatalmas visszalépést jelentene. A tartósan üres praxisok betöltésére szerinte a megoldást – az alulfinanszírozás megszüntetése mellett – az orvosegyetemek képzési létszámának növelése jelentené, mert Magyarországon a szükségesnél sokkal kevesebb orvost képeznek. Ez hosszú távú probléma, különösen azért, mert a hazai orvostársadalom jelentős része egyre közelebb áll a nyugdíjkorhatárhoz, vagy már túl is lépett rajta. Arra is praktikus megoldást kellene találni, hogy miként tarthatók itthon az egyetemeken végzett fiatal orvosok.
Változások várhatók
Belátható időn belül a parlament elé kerül az a jogszabálytervezet, amely elfogadása esetén alapjaiban változtatja meg a háziorvosok javadalmazását. Az eddigi úgynevezett kártyapénzes rendszer a jövőben kiegészül az orvos teljesítményének honorálásával. Az a háziorvos, aki a praxisához tartozó betegek körében szűréseket és felvilágosító munkát, illetve betegségmegelőző tevékenységet végez, az alap díjazáson felül plusz forráshoz is hozzájut majd.
Lóránth Ida