Rajtunk múlik vizeink sorsa!
Ahhoz, hogy a jövőben mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, hogy megmaradjanak a patakok, a folyók és a tavak, tennünk kell a felszín alatti és felszíni vizek megóvásáért. A víz világnapja, március 22. alkalmából lássuk a WWF összegzését a helyzetről és a feladatokról.
Ha egy holtágat vagy mellékágat különböző gazdasági okokból elvágnak az őt éltető folyótól, és emiatt ritkán vagy egyáltalán nem folyik víz beléjük, akkor ezek a medrek hamar feltöltődhetnek és eltűnhetnek.
Illegális szennyvízelvezetés
Találkozhatunk olyan olcsó, de annál veszélyesebb illegális lakossági szennyvíz-szikkasztási megoldással is, amikor kisebb lyukakon keresztül a szennyvizet a talajba juttatják, ami közvetetten akár a közeli vízfolyásokba vagy tavakba is eljut. Ilyenkor a túl sok szerves anyag oxigénhiányt, algásodást okoz, a víz bűzös, rothadt lesz, ez a módszer a tavak gyors feltöltődéséhez is vezethet.
Előfordulhat az is, hogy a part menti területek nem a természetes állapotnak megfelelőek, vagyis nincs biztosítva a szükséges növényzet, a part kövekkel kirakott. Ilyenkor a túl sok napfény, a kevés árnyék is algaszaporodást okozhat, és a víz öntisztulása így jóval kisebb lesz. A parti vagy vízi növényzet hiányában a halaknak nincs ívó-, táplálkozó- vagy búvóhelyük, ami csökkentheti a halállomány nagyságát.
Adódhat olyan probléma, amikor egy vízfolyás egy bizonyos szakaszon hosszanti irányban nem átjárható. Egy duzzasztó például hallépcső hiányában nem engedi „közlekedni” a halakat a két elválasztott szakasz között. A duzzasztott szakasz állóvízzé alakul át, ahol csökken a víz oxigénszintje, és a hordalék leülepszik. A duzzasztó alatti szakaszon a folyó energiáját a hordalék görgetése helyett a folyómeder kimélyítésére használja. Ha pedig a meder süllyed, a környező talajvízszint is csökken, ami kihat a kutakra, a termőföldekre, erdőkre. Magyarországon, ahol nagy kiterjedésű sík vidék található, a mederduzzasztás különösen kockázatos.
Cél a természetes vizeink hosszú távú fennmaradása
Uniós csatlakozásunk óta a Víz Keretirányelvben (VKI) rögzítettek szerint kötelességünk a vizek állapotának védelme és javítása. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a jó ökológiai állapotot, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. 2009-ig, vagyis jövő decemberig minden szükséges intézkedést (például a jogszabály-módosításokat, a földterület-használati változásokat, a műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentését, a víztakarékosság elősegítését, a szennyvizek tisztítását vagy akár egyes vízfolyások, állóvizek természetes működésének részleges vagy teljes visszaállítását) meg kell tervezni. Az előírások szerint a műszaki, gazdasági és jogi intézkedések megtervezésébe és végrehajtásába a társadalmat is be kell vonni. A terveket 2015-ig kell megvalósítani.
Ennek megfelelően a következő fázisban 2008. június 30-áig lehet véleményezni a tervezők által bemutatott, környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémákat.
„Mivel a folyók nagy része szabályozott, jelentős méretű területeket lecsapoltak, új holtágak, mellékágak vagy egyéb vizes élőhelyek nem vagy csak nagyon ritkán tudnak keletkezni. Így a meglévőket tudjuk csak megőrizni. Fel kell ismernünk, hogy olyan megoldásokat kell találnunk, amelyekkel biztosítjuk természetes vizeink hosszú távú fennmaradását. Ezért nemcsak a mezőgazdaságból, halászatból élőket, de a vízpart mellett lakókat, a strandolni, kirándulni, sétálni vágyókat kérjük, óvják a felszíni és felszín alatti vizek állapotát, segítsék elő a javulásukat. Uniós tagként erre nemcsak lehetőségünk adódik, de kötelességünk is.” – mondja Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.
Az adott területen illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság honlapján megtalálhatjuk a környezetünkben lévő vízfolyásokat és állóvizeket érintő problémák összefoglaló vitaanyagát. Írásban vagy a lakossági fórumokon június 30-áig mindenkinek lehetősége nyílik, hogy elmondja véleményét és javaslatait a felszín alatti vizek, patakok, tavak és folyók állapotjavításával kapcsolatban.
(Forrás: WWF Magyarország)