A National Geographic magyar leánya, a Geographia Kiadó pompás könyvet jelentetett meg a könyvfesztiválra. Radisics Milán 3 évig járta a Hortobágyot és fotózta az Alföldön – és szerencsére már másutt is – a magyar szürkét, és egyedülálló kötetet tett le az asztalra.

Radisics egy 2003-as napfogyatkozás fényképezésekor szerelmesedett bele a Hortobágyba és a magyar szürkébe, ebbe a nemrég még kihalófélben lévő Kárpát-medencei szarvasmarhafajtába, amely akár országjelkép is lehetne. A könyvnek és a hozzá kapcsolódó mozgalomnak ígéretes a jövője.

Valódi hungarikum

Néhány éve a Küba projekt keretében Csáki László és Pálfi Szabolcs rendező filminstallációt készített Agár – Projekt a magyar agárról címmel, melyben a fajta hányatott sorsát, múltját, mindennapjait mutatták be. A magyar agár esetében sajnos törvényi akadályok is állnak a fajta fejlődése előtt. Radisics Milán és a magyar szürke könnyebb helyzetben van, hiszen a fajta nem ragadozó, nem veszélyeztet senkit, sőt fertőzéseknek ellenálló szervezete miatt húsa előbb-utóbb méltán értékes és keresett lesz.

Mozgalom indult a magyar szürkéért, és a sok gittegylethez, amatőr civil kezdeményezéshez képest ez korántsem kisstílű. Az idei megdöbbentő budapesti megjelenés, figyelemfelkeltés mellett sok tudós éveken keresztül génkutatással segítette a fajta fennmaradását, így mára a 40 évvel ezelőtt kis híján kihalt fajta él és virágzik, noha nem olyan számban, ami kívánatos lenne. A szakemberek a magyar szürke megmentésével a világon elismerést váltottak ki, s Radisics Milánék itt nem akarnak megállni.

A könyvbemutatón elhangzott, hogy már egyes bébitápszerek alapanyaga a magyar szürke húsa, azonban ez nincs rajta a csomagoláson, mert a magyar szürke elnevezéssel külföldön nem tudnak mit kezdeni. A mozgalomnak ez is a célja: a számszerű és minőségi fejlődés elősegítése mellett a szürke marhát megismertetni a széles nyilvánossággal.

A bemutatón egyébként a filmbejátszásokat nézve egyik ámulatból a másikba estünk, s Radisics Milán olyan áhítattal, de minden hatásvadászat nélkül beszélt a fajtáról és élményeiről, hogy ez átragadt hallgatóságára is. A fotós egyébként nem „kispályás”, azon kevesek közé tartozik, akit a NatGeo elismer – legutóbb ezt Kalotás Zsolt kitűnő könyvénél nyugtáztuk elégedetten –, 2006-ban elnyerte a National Geographic Magyarország nemzetközi fotópályázatának első díját természet és tudomány kategóriában (a kép látható a 10. oldalon, Napfogyatkozás Apajpusztán címmel).

Ennek következményeképp három napot tölthetett a NatGeo amerikai főhadiszállásán. A méretek egy kissé megdöbbentették, a nyolcemeletes épület minden szintjén más-más médium szerkesztősége székelt (könyv, folyóirat, tv…), de így legalább fogalma lehetett arról, mekkora eredmény az angol nyelvű folyóiratba bekerülni. Ez ugyanis megadatik neki, egy több mint 20 oldalas anyaguk jelenik meg hamarosan a magyar szürkéről, s viszi e hungarikum és hazánk jó hírét szerte a világban.