Több kistérség lakóinak vizsgálata elgondolkodtató eredményeket mutat. Minden harmadik embernek magas a vérnyomása, a 65 éven felüliek harmada cukorbeteg, és a jó levegő ellenére minden tizedik lakos asztmás. Gyulán lakik a legtöbb, Tamásiban a legkevesebb depressziós.

Az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Nem-fertőző betegségek epidemiológiai osztálya, dr. Bényi Mária vezetésével megvizsgálta néhány hazai kistérség lakosságának egészségügyi mutatóit. Az eredményeket nemrég tették közzé.

A vizsgálatot végzők a Tamási, Szuhavölgye, Pannonhalma, Palotás, Csengőd, Aszód, Tiszavasvári, és Gyula kistérségek lakosságának egészségi állapotát vizsgálták kérdőíves módszerrel. A válaszadók iskolai végzettség szerinti megosztása a következő volt: 8 általánost vagy annál kevesebb iskolát végzettek létszáma Tamásiban (40 százalék) és a Szuhavölgye kistérségben (38 százalék) volt; a legtöbb diplomás válaszadót pedig a tiszavasvári régióban (18 százalék) regisztrálták.

Gazdasági aktivitás szempontjából a foglalkoztatottak létszáma a legnagyobb a palotási és a tiszavasvári körzetben volt, mindkét esetben megközelítette a 60 százalékot. A legkevesebben, vagyis 40 százalék alatt a szuhavölgyi régióban dolgoztak.

Magas az inaktívak aránya

Az öregségi/özvegyi nyugdíjban részesülők aránya minden régióban megközelítően azonos létszámú (kb. 22-25 százalék) volt. A munka szempontjából inaktívnak számító, viszont a jövő szemszögéből nagyon fontos adat, hogy a vizsgált térségek mindegyikében viszonylag kicsi a fiatal, még iskolába járó népességlétszám. A legkevesebb fiatal, még iskolába járó személy az aszódi régióban található, ahol a számuk az összlakossághoz képest alig éri el az 1-2 százalékot. A legtöbb fiatal (kb. 8 százalék) a Szuhavölgye körzetben volt a felmérés idején.

A válaszadók közül a saját anyagi helyzetüket a tamási és a gyulai régiók lakói közül ítélték a legtöbben (8-9 százalék) nagyon rossznak. Önmagukról a legkedvezőbb gazdasági képet, vagyis azt, hogy szerintük jó, illetve nagyon jó körülmények között élnek, szinte minden régióban körülbelül a válaszadók 9-10 százaléka festett. A legtöbben a megfelelő körülmények között élők voltak, általában mindenhol a válaszadók 50-60 százaléka állította ezt. Kivételt képezett ez alól a palotási körzet, ahol a lakosság 70 százaléka állította ezt magáról. A válaszadók derékhada a 35-64 éves korosztályból került ki, szinte minden régióban kb. egyharmadnyi volt a 18-34 éves kör közötti válaszadó, és 20 százalékos a 65 éven felüliek aránya.

Általános panasz a magas vérnyomás

Az egészségügyi adatokat vizsgálva a legáltalánosabban tapasztalt kórkép a magas vérnyomás volt. A tamási, szuhavölgye és palotási régiókban a válaszadóknak körülbelül 36 százaléka szenvedett ebben a betegségben, a legkevesebb magas vérnyomásost (28 százalék) a pannonhalmi körzetben találták. A betegség nemcsak az idős, 65 éven felüli korosztályokat sújtja. A középkorúaknál is általában 35-40 százalék körüli a magas vérnyomás előfordulása, kivétel ez alól a pannonhalmi (28 százalék) és az aszódi régió (31 százalék).

A csengődiek és a gyulaiak koleszterinszintje volt a legmagasabb, 21, illetve 19 százalékos arányban. Legkedvezőbb eredményeket a pannonhalmiak és a szuhavölgyiek produkáltak a maguk 9-9 százalékával.