Minden negyedik gyulai nő depressziós

A cukorbetegség szinte mindenütt a 65 éven felüli lakosság harmadát-negyedét sújtja. Csengődön ennél sokkal jobb a helyzet, ott az időseknek a 13-14 százaléka diabéteszes. A betegség, bár lényegesen kisebb arányban, de a fiatalokat sem kíméli. Általában a fiatalok 8-10 százalékánál regisztráltak cukorbetegséget, de Csengődön csak a 6 százalékuknál mértek a normálisnál magasabb vércukorszintet.

A vidéki környezet, a nagyvárosinál lényegesen tisztább levegő és környezet ellenére a vizsgált vidéki régiók lakosságában körében is megtalálhatók az asztmás betegek. A legtöbb asztmás (8-10 százalék) a palotási, illetve a gyulai körzetekben él.

Gyulán szoronganak a legtöbben

Szorongásos és depressziós tüneteket a leggyakrabban (25 százalék) a gyulai nőknél tapasztaltak. A férfiak körében is itt a leggyakoribbak (13 százalék) az ilyen jellegű lelki problémák. A legkevesebb szorongásos, depressziós nő az aszódi régióban lakik (14 százalék), és a depressziós férfiak aránya is itt (5 százalék), illetve Tamásiban a legkisebb (4 százalék).

Méhnyakrák szűrésre a legtöbb 25-64 éves nőt Gyulán hívtak be (45 százalék), a legkevesebbet Tiszavasváriban (19 százalék). A 45-64 éves korosztály emlőszűrését a Szuhavölgye régióban végezték el a legnagyobb létszámon (78 százalék), a legkevesebben vettek részt ilyen szűrésen Tamásiban (42 százalék).

Tájékozatlan távolmaradók

Megdöbbentő adat, hogy a megkérdezetteknek jelentős része a méhnyakrákszűréstől való távolmaradását azzal indokolta: nem tartja fontosnak a vizsgálatot. Tiszavasváriban és a palotási körzetben a válaszadók 26 százaléka, Gyulán a 9 százalékuk volt ilyen véleményen. A távolmaradást időhiánnyal indoklók is Tiszavasváriban voltak a legtöbben (33 százalék), de Tamásiban és Gyulán sem találtak sokkal kevesebbet (25-28 százalék).A válaszadók 5-15 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy nincs szüksége a szűrővizsgálatra, mert valamilyen ok miatt műtétileg már eltávolították a méhét.

Az évente megejtett háziorvosi vizitek száma szinte minden régióban hasonló volt. Egy év alatt 0-1 alkalommal látogatott el a rendelőbe a válaszadók 20-30 százaléka, 2-3-szor a 20-35 százaléka, 4-11 alkalommal a 15-20 százalékuk, 12-13-szor vagy annál még többször volt háziorvosánál a válaszadók 20-30 százaléka. A vizsgálatot megelőző évben a férfiak 65-80 százaléka egyáltalán nem volt fogorvosnál, a nőknél hasonló az arány. Hasonlóan kevesen jelentek meg a foglalkozás-egészségügyi szakrendelésen.

(lóránth)