A vizsgálatokon mért értékek meglepő eredményt hoztak: az uniós tagállamokból érkezett áru sokkal nagyobb arányban tartalmazott vegyszermaradványokat mind határérték alatti, mind azon felüli arányban, mint a harmadik országból importált zöldségek és gyümölcsök. Különösen jellemző volt ez a citrom, csemegeszőlő, grapefruit, körte, mandarin, narancs, paprika és paradicsom szállítmányokra. Ilyen volt a megvizsgált, uniós tagországból származó grapefruit mintáknak például a 98 százaléka, a narancs 90, a mandarin 89, a paradicsom 70 százaléka.

Vegyszeres paprika, zöldbab, körte

A laboratóriumi mintákban leggyakrabban a déligyümölcsök romlását gátló, felületkezelésre használt imazalilt és tiabendazolt találtak, illetve klórpirifoszt és ditiokarbamátot. A laboratóriumi elemzés protokolljában előírt 47-féle anyag vizsgálati eredményei szerint leggyakrabban a különféle gomba- és rovarölő szerek, valamint másfajta növényvédő vegyszerek maradványai voltak kimutathatók. A vizsgálatokból az is megállapítható, hogy az előző évi eredményekhez képest a hazai termesztésű zöldségek, gyümölcsök között számottevően csökkent a kimutatható vegyszermaradványt tartalmazó minták aránya, az importból származóknál viszont nőtt.

A vizsgálati eredmények alapján 2006-ban a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 7 alkalommal bocsátott ki riasztást – egy Spanyolországból érkezett paprikaszállítmány metamidofosz, hazai alma dimetoát, török citrom metilparation, olasz körte ditiokarbamát, török uborka oxamil és török zöldbab klórtalonil egészségügyi határértéknél magasabb tartalma miatt. Ugyanebben az évben az uniós nemzetközi riasztó rendszer 71 riasztást adott ki. Ezek 41 százaléka friss gyümölcsfélékre, főként csemegeszőlőre és almára vonatkozott. A zöldségfélékre vonatkozó 71 bejelentésből a legtöbb a zöldbabra, a salátára és a paprikára érkezett. A vizsgálatokon fennakadt minták többsége ditiokarbamátot, dimetoátot, monokrotofoszt, osamilt és karbendazimot tartalmazott, mégpedig az egészségügyi határérték felett.

Javuló minőségű hazai tavak

A kereskedelemben árusított növények és növényi alapú élelmiszerek vegyszermaradékának analízise mellett a laboratóriumok feladata a felszíni vizek vegyszertartalmának monitorozása is. A szóban forgó időszakban majdnem 100 mintát elemeztek, ezeken 3 ezernél több laboratóriumi vizsgálatot végeztek.

A vízminták többségében (64 százalékában) találtak kimutatható mennyiségű növényvédőszer-maradványt, mégpedig 149-féle hatóanyagot. A vizekben leggyakrabban előforduló anyag az atrazin, az acetoklór és metaklór. A laboratóriumi eredmények kedvezőbbek voltak a két évvel korábbinál, vagyis a hazai állóvizekben csökkent a növényvédőszer-maradékok mennyisége.

(lóránth)