2010-re nálunk is tilos közterületen
A tiszta levegő alapvető emberi jog
Dr. Szilágyi Tibor dohányzásellenes szakértő egyik tanulmányában kijelenti: „a közterületi dohányzás tilalma esélyegyenlőségi kérdés”, mert társadalmi hovatartozástól, nemtől, kortól, etnikumtól függetlenül egyformán mindenkinek azonos joga van az egészséges élethez, vagyis ahhoz, hogy tiszta, karcinogén anyagoktól mentes levegőt lélegezzen be a közterületeken, az intézményekben, a vendéglátóhelyeken. Úgy véli, hogy ha szűkül azon intézmények, létesítmények köre, ahol a dohányosok rágyújthatnak, az kettős haszonnal jár, mert egyrészt ők is az általuk megszokottnál kevesebbet lesznek kénytelenek dohányozni, másrészt a passzív dohányosok egészségét sem károsítják.
Feltételezését egy 2002. évi tanulmány adataival támasztja alá: azokban az államokban, ahol már bevezették a teljes dohányzási tilalmat a munkahelyeken, az eltelt pár év alatt 3,8 százalékkal csökkent a dohányosok száma, a szenvedélyük mellett megmaradók pedig átlagosan 3,1 szállal kevesebb cigarettát szívtak el naponta. A hazai dohányzásellenes politikát mérsékelten szigorúnak minősíti, ami mindezek ellenére már mérhető eredményeket produkált. Ennek jele, hogy 5 év alatt 30 százalékkal csökkent a dohányáruk forgalma. A visszaesést leginkább nem a tiltás, hanem a cigarettafélék árának drasztikus emelése okozta, ám hozzájárult ehhez a termékek reklámozásának teljes tilalma, valamint a munkahelyeken, illetve közintézményekben bevezetett szigorítások is.
Szigorodó tiltó rendelkezések
Az Európai Unió azon tagországaiban, amelyek korábban tiltották meg a dohányzást a közterületeken és a munkahelyeken, már az eredmények is megmutatkoznak. Olaszországban például, ahol 3 éve alkalmazzák a szigorítást, a lakosság körében 2 százalékkal csökkent a nikotinfüggők aránya. Dohányfüst-mentesek lettek nemcsak az iskolák és az egészségügyi intézmények, illetve a munkahelyek, hanem olyan „klasszikusan” dohányzó helyek is, mint a kávézók, kocsmák, éttermek. A tiltó szabályokat megszegőket szigorúan szankcionálják: aki rágyújt, alkalmanként 250 eurós bírsággal sújtják, a vendéglátó és egyéb hely tulajdonosa pedig 2200 eurós büntetést fizet.
Az Európa Parlament egészségügyi és környezetvédelmi szakemberei a már meglévő tiltó szabályokat is szigorítanák. Különös tekintettel a fiatalkorúak cigarettavásárlására, illetve a dohánygyárak által alkalmazható rákkeltő és függőséget okozó anyagok alkalmazására. A tervek között szerepel továbbá a hipermarketekben és az Interneten történő dohányáru-vásárlási lehetőségek megszüntetése, a cigaretta automaták számának ritkítása, illetve azok olyan helyre telepítése, ahol a fiatalkorúak nem férhetnek hozzá.
(lóránth)