Sokat költünk, de nem eleget

Az állam a szociális tárca pályázatai útján évente mintegy 600-700 millió forintot fordít a kábítószer-fogyasztás megelőzését célzó különféle programok finanszírozására. A prevenciós tevékenységet a Nemzeti Drogstratégiában meghatározott különféle színtereken (pl. iskola, munkahely, szabadidő) végzik – ott, ahol a fiatalok nagy tömegeit érhetik el.

Idén az alapfinanszírozáshoz további 490 millió forintos többletforrás bevonására nyílt lehetőség, mégpedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP programjának kerete terhére. 2001 óta működik az oktatási és a szociális minisztérium által közösen működtetett pályázati rendszer, amely évente pályázati forrást különít el azoknak a közoktatási intézményeknek, amelyek sikerrel működtetnek valamilyen egészségfejlesztési, drogprevenciós programot. Ezenfelül az oktatási minisztérium 2003 óta iskolai drogkoordinátorok akkreditált (az első 2 évben ingyenes) képzését is teljesíti.

Többen vannak, mint gondolnánk

Bár a kábítószer-fogyasztók számának pontos adatait egyetlen országban sem ismerik, a különféle tünetek/szövődményes betegségek miatt már nyilvántartásba vettek alapján következtetnek a drogozó populáció valódi méreteire. Magyarországon körülbelül 30 ezer főt regisztráltak már valamely egészségügyi intézményben, szociális hálózatban vagy a rendőrségen, tehát hétvégenként, alkalmi fogyasztóként vagy rendszeresen droggal élőként valójában kb. 250-300 ezren élhetnek közöttünk.

Közülük a különösen veszélyeztetett fecskendőhasználók a lehető leghosszabb ideig titkolják szenvedélyüket, és nem kérik egészségügyi vagy szociális szolgáltató segítségét. E magas kockázatú csoportot a leghatékonyabb módon az alacsony küszöbű és ártalomcsökkentő módszerekkel lehet elérni (megkereső munka, tűcsere, metadonnal vagy más szerrel végzett fenntartó kezelés), ezért is szükséges e módszerek fejlesztése és országos elérhetőségük biztosítása.

Egészségügyi ellátást évente körülbelül 15 ezer kábítószer-fogyasztó vesz igénybe – vagy azért, mert egészségügyi problémái adódtak, vagy mert rendőrségi eljárás részeseként kötelezték az elvonó kezelésen való részvételre. A kezelésbe kerülők között az utóbbi években enyhén emelkedő tendenciát mutat a heroinhasználók létszáma, bár az ellátottak többsége, a beavatkozások zöme még mindig a cannabisszal élők köréből kerül ki.

Kevés a rehabilitációs hely

A szociális szolgáltatások rendszerének több szintjén is létrejött a szenvedélybetegek ellátása. Bár a hazai rehabilitációs otthonok férőhelyeinek száma az elmúlt években jelentősen emelkedett, a drogbetegek komplex ellátására még csak kevés helyen vállalkoznak. A szenvedélyükről sikeresen leszoktatottak rehabilitációjának és reszocializációjának alapfeltételei a védett munkahelyek, a védett szállások, a félutas házak és a speciális képzési programok, ezek mindegyike fejlesztésre vár még. A jelenlegi jogszabályi környezet megfelelő voltát is sokan kétségbe vonják.

Lóránth Ida