A Magyar Gyermekgyógyász Társaság a közelmúltban Győrött megalapította érdekvédelmi szekcióját. A nálunk példa nélküli kezdeményezés célja egyrészt a gyermekgyógyászok helyzetének általános javítása, másrészt a gyógyító munka minőségének, hatékonyságának növelése.

A társaság a szekció megalakulásának alkalmából kiadott nyilatkozatában leszögezi: nem az a legfőbb céljuk, hogy az egészségügy közismert válságproblémáival foglalkozzanak, illetve ezek okait elemezzék, hanem a gyermekek egészségének megőrzése. Ma már minden szakember világosan láthatja, hogy e cél eléréséhez kevés a gyermekgyógyászok folyamatos képzése, annál többre van szükség. A gyermekgyógyász szakma nem várhat arra, hogy az egészségügyi reformfolyamatban valamikor, a közeli vagy távolabbi jövőben a központi intézkedések hatására megoldódnak azok a problémák, amelyekkel ma naponta szembesülniük kell. A megoldás keresésében saját maguknak is szerepet kell vállalniuk.

Nyugat-Európában már komoly tradíciójuk van az orvosi érdekvédelmet képviselő, erős szervezeteknek, amelyek a gyógyító munka minőségének javítását, vagyis a gyermekek érdekeinek maximális szem előtt tartását tűzték ki célként. A gyakorlati tapasztalatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy magas minőségű gyermekgyógyászati szolgáltatást csak kipihent, a gyógyítást minden más tényező (politikai, gazdasági stb. okok) fölé helyező orvosok nyújthatnak. Jelenleg erre általában kevés a lehetőség, a hazai gyermekorvosok olykor számukra elfogadhatatlan kompromisszumok közepette kénytelenek dolgozni, aminek következményei végső soron a beteg gyermekeket sújtják.

Politikamentes szakmai munka

Az érdekvédelmi szekció célja a jelenlegi áldatlan állapotokon való érdemi változtatás, a gyermekgyógyászok egzisztenciális biztonsága, a nagyobb szakmai függetlenség. Mindezek túlmutatnak az anyagi tényezőkön. Elérésüket szolgálja az erős és hatékony szervezett érdekvédelem.

A győri szakmai találkozón egyrészt áttekintették a szakma jelenlegi helyzetét, másrészt elhatározták az érdekvédelmi stratégia és egyéb programok kidolgozását. A megalakult érdekvédelmi szervezet tevékenységében és céljaiban különbözik a hagyományos szakszervezeti munkától. Az érdekvédelmi munkában részt vállalnak az ellátás különféle területein dolgozó szakemberek, mint például az egészségbiztosítás és az orvos-szakmai szervezetek képviselői, a kórházigazgatók stb.

Az érdekvédelmi munkának mindenkor felül kell emelkednie az aktuális politikai csatározásokon, és csupán a szakmai kérdések megoldása lehet a cél. Az elképzelések szerint a gyermekgyógyászok számára közös információs hálózatot hoznak létre, amelyben – a házi orvoslás képviselőitől a kórházi gyermekorvosokig – mindenki kapcsolatot teremthet egymással. Segítségével pedig a szakma szereplői közül mindenkinek egyenlő eséllyel nyílik lehetősége az együttgondolkodásra, a gyors és hatékony tapasztalatcserére.

A szekció alapítói megállapították: „Az egészségügy szerkezetváltásában eddig sorozatosan kudarcot vallott, felülről érkező reformok után egy ilyen alulról jövő kezdeményezés, ha sikerre vezet, áttörést hozhat az ellátás egy kis szeletében, amit a társ orvosszakmák is követhetnek.” A konferencián a szakmai szervezetek hazai képviselői mellett több külföldi érdekképviselet (Holland Gyermekorvos Társaság érdekvédelmi szekciója, Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia) orvosai is előadást tartottak.

A szakmai fejlődés gátja a hierarchia

A gyermekgyógyászat jelenlegi helyzetét többen értékelték. Dr. Medgyaszai Melinda, a Veszprém megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója szerint a hazai gyermekgyógyász szakma többfajta problémával kénytelen szembenézni. Így például az ellátási piacnak a születésszám csökkenése miatt előálló szűkülésével vagy az egészségügyi problémák átpolitizálódásával, illetve a fogyasztói szemléletmód terjedésével.

A felsorolt tényezők kezelésének módjára nem készült fel a magyar orvostársadalom, mivel sem a graduális, sem a posztgraduális képzés nem fektet hangsúlyt annak oktatására. A képzés nem ad lehetőséget arra, hogy a fiatal orvosokban tudatosodjék az a tény, miszerint az egészségügyi szolgáltatásban ma már kevés pusztán a szakmai tudás, annak társulnia kell bizonyos fokú menedzserszemlélettel, gazdasági, financiális szempontok ismeretével és főként azok gyakorlati alkalmazásra való készségével is.