A Szegedi Tudományegyetem kutatói világszerte elismertek, keresettek. Az SZTE Általános Orvostudományi Kara Biokémiai Intézetének igazgatójával, Dux László professzorral az intézetben folyó munkáról, a pályakezdők lehetőségeiről, a tudomány presztízséről beszélgettünk.

– Intézetükben melyek a kutatómunka legerősebb irányai?

– A Szegedi Tudományegyetem minden kutató részlegét kötelezik a tudománytörténeti hagyományok, így a Biokémiai Intézetet is, amely egyik utódintézete annak a világszerte elismert és nagyra értékelt intézménynek, melyben Szent-Györgyi Albert professzor is tevékenykedett, akinek a munkáját Nobel-díjjal tüntették ki. Szent-Györgyi örökségét 1968 és 1989 között, több mint 20 éven keresztül tanítványa és későbbi munkatársa, Guba Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár folytatta. Jómagam 1972-ben, elsőéves egyetemi hallgatóként kezdtem itt dolgozni, majd néhány éves külföldi ösztöndíj és vendégkutatói munka után 1992-óta ismét itt, Szegeden dolgozom intézetvezetőként. Mint a világon minden egyetemi kutatóintézetnek, nekünk is munkánk egyik fontos eleme az oktatás, aminek az a hozadéka, hogy sok tehetséges, fiatal diákköri tag kapcsolódik be a kutatómunkánkba. Intézetünk fő kutatási területeinek egyike, a Szent-Györgyi iskola hagyományaira épülő izom- és más kontraktilis (összehúzódásra képes – a szerk.) szövetek biokémiájának, molekuláris biológiájának, azok szabályozási rendszereinek vizsgálata. Az izomkontrakció (az izomösszehúzódás – a szerk.) biokémiai molekuláris alapjainak kutatásában jelentősnek mondható eredményeink születtek. Az 1980-as években újdonságként voltak értékelhetők az izom kalciumtranszportáló ATP enzim molekulaszerkezetével, egyes fehérjebontó enzimekkel, a kontraktilis fehérjék polimorfizmusával (többalakúságával – a szerk.) foglalkozó vizsgálataink. 1992 után mind módszertanában, mind gondolkodásmódjában megújult a kutatómunka, részben áttértünk a molekuláris genetikai, nukleinsav-vizsgálati módszerekre. Napjainkban négy, hazai és nemzetközi támogatást is élvező kutatási területtel foglalkozunk. Kiemelkedően eredményes a Ferdinandy Péter professzor által vezetett kutatócsoport, mely a szívizomzat hypoxiás (oxigénszegény szövet – a szerk.) alkalmazkodási reakcióinak patobiokémiájával, a károsodások gyógyszeres kivédési lehetőségeivel foglalkozik. Sikeres kutatási területünk a vázizmok differenciálódási, regenerálódási folyamatainak genetikai szabályozása, amelyben a saját kutatóink mellett aktívan részt vesznek a Leuweni Katolikus Egyetem, illetve a Frankfurti Max Planck Intézet munkatársai is. Ezeknek a kutatásoknak többek között az a gyakorlati célja, hogy feltárjuk egyes izomkárosodások, izombetegségek helyreállítási lehetőségének molekuláris hátterét. Eredményeink a gyógyításon kívül számos más területen (pl. sport, űrkutatás stb.) is alkalmazhatók. A szív és vázizomzat vizsgálatok mellett az intézet egyik kutatócsoportja stresszkutatással foglalkozik. A kutatómunka lényege a pszichés stresszállapot biokémiai jelzőmolekuláinak kimutatása, azonosítása és nyomon követése. Negyedik sikeres kutatási területünk a klinikai biokémiai diagnosztikai módszerek standardizációja és minőségbiztosítása. Erre a munkára az intézet szárnyai alatt alakult meg a QualiCont in vitro diagnosztikai minőség-ellenőrzési közhasznú szervezet, amely 12. éve végzi és szervezi egész Magyarország területén és némely szomszédos államban is a labordiagnosztikai tevékenységek külső minőség-ellenőrzését.