A kör bezárul

Ez sajnos ma is igaz, még a Tudományos Akadémiára is, ugyanis onnan indult el az a folyamat, hogy az 1997 óta a hivatalos egészségügy által előírt képzési és vizsgafeltételeknek eleget tevő bioenergetikusok kenyerét elvegyék. A bioenergetikának a hivatalos gyógyítási eljárások közé való felvétele óta pedig számos eredménye van.

Amikor ma egy orvos kollégával beszélgetek a bioenergetikáról, akkor az is úgy néz rám, mint az említett pécsi docens. Amikor elmondom neki, hogy hiszen közös minisztériumunk, közös felügyeletünk van, és ezek ellenőrzik, hogy a bioenergetikai képzés, a vizsgáztatás, valamint a bioenergetikusként való működés megfeleljen az előírásoknak, akkor elgondolkodva kérdezik: erről ők miért nem tudnak. Én azt szoktam válaszolni, azért, mert az arra illetékesek nem akarják, hogy tudjanak róla. Hátha megváltozna ugyanis az orvosok receptfelírási gyakorlata. Ez pedig válságot idézne elő a gyógyszergyártásban.

A döntéshozók célja, logikája

Hiába vannak megfelelő jogszabályok a hivatalos egészségügyi tevékenység végzésére, a természetes gyógyítások témakörében az arra illetékesek sajnos nem ismerik a bioenergetikai eljárásokat és módszereket. Ezt használják ki azok, a magukat gyógyítónak, léleklátónak, fény-gyógyítónak, energia-gyógyítónak stb. nevezők, akik vagy a képzettségüknél, vagy a képességüknél fogva nem képesek megszerezni a hivatalos, államilag előírt képesítéseket, szakvizsgákat (egészségügyi, természetgyógyászati modulok, plusz a szakvizsga).

Az egészségügyi ellenőrzésben dolgozók ilyen irányú jogi ismeretek hiányában képtelenek eredményesen fellépni az úgynevezett álgyógyítókkal szemben, ezért inkább meg akarják tiltani a hivatalos képesítésekkel rendelkezők tevékenységét is! Olyan ez, mint ha bevonnák a 20 évvel ezelőtt szerzett vezetői engedélyeket, azzal az indoklással, hogy akik még akkor szereztek jogosítványt, azok nem képesek vezetni a mai korszerű autókat, hiába van a hátuk mögött több millió, balesetmentesen levezetett kilométer.

Ehelyett inkább a vezetői engedéllyel nem rendelkező gépjárművezetőket kellene szigorúbban ellenőrizni és megtiltani nekik a vezetést. Ugyanígy kellene megtiltani az álgyógyítók mindennemű „egészségügyi” vagy más elnevezéssel illetett gyógyító tevékenységét. Ha a bioenergetikát kiveszik a gyógyító eljárások közül, ezzel csak az álgyógyítóknak kedvez az egészségügy, holott pontosan ellenkező célt szeretnének elérni. Azt, hogy ne tudjanak működni Gyurcsok-féle vallásalapító csodagyógyítók.

Számít-e a betegek érdeke?

Ideje lenne elgondolkodniuk az egészségügy irányítóinak, nehogy a fürdővízzel kiöntsék a gyereket is! Vagy talán az a cél, hogy ezután majd egy másik természetgyógyászati módszert tesznek lapátra, ahol nem tudják úgy érvényesíteni a gyógyszerlobbi elképzeléseit? Ezzel azonban még több ellenséget szereznek maguknak, mert a beteg emberek többsége azt mondja: őt nem érdekli, hivatalos-e valami vagy sem. A lényeg az, hogy meggyógyuljanak, mégpedig úgy, hogy a gyógyulásnak minél kevesebb mellékhatása legyen. A gyógyszeripar ezt nem tudja garantálni. Ezzel szemben a természetgyógyászat – amelynek egyik ága a bionergetika – igen. A rendeletalkotók most ezt a lehetőséget akarják elvenni a beteg, szenvedő emberektől.

Weixl-Várhegyi László
mérnök, radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta,
életmód- és táplálkozási tanácsadó- és terapeuta, természetgyógyász,
a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének tagja
Tanácsadás