Elcserélt leletek, tévedésből megoperált betegek, olvashatatlan diagnózisból eredő „félregyógyítás”. Ezek a hírek mindig országos felzúdulást keltenek. Az új azonosítási rendszerrel az ilyen hibák kiküszöbölhetők lesznek, a kórházak pedig spórolhatnak – ígérik a szakemberek.

A kézzel kitöltött kórlapok és leletek indokolatlanul magas kockázatot jelentenek a legtöbb hazai kórház betegellátásában annak ellenére, hogy a fejlett automatikus azonosítási rendszerekkel az emberi mulasztás (például félreolvasás, elírás) kiküszöbölhető. A kórházak befektetése ráadásul gyorsan megtérülhet, hiszen a legmagasabb összegű bírságok egyik jellemző okát szüntethetik meg így, nem is szólva a kártérítésekről. Ennek ellenére számos hazai intézményben a mai napig óriási lemaradások tapasztalhatók.

Nem mindegy, hová kerülünk betegként

Az Egészségbiztosítási Felügyelet éves beszámolója szerint 2007-ről 2008-ra közel háromszorosára emelkedett az egészségügyi szolgáltatókkal szemben kiszabott bírságok összege, amely tavaly közel 80 millió forintra volt. A legmagasabb tételek egyik okát éppen az egészségügyi dokumentáció nem megfelelő vezetése jelentette. A Felügyelet szerint „…a magyar egészségügyi ellátó rendszerben óriási különbségek fordulnak elő: a modern és az elavult infrastruktúra, szolgáltatások egyaránt megtalálhatók.” Ez azt is jelentheti, hogy ugyan a vonalkód-technológia bizonyos kórházakban már jelen van, máshol a páciensek idejétmúlt módszerekkel szembesülhetnek, és ez komoly földrajzi egyenlőtlenséget teremt az ellátásban.

A hibás betegazonosítás végzetes következményeinek kiküszöböléséhez nem kell más, mint néhány vonalkódnyomtató, amelyek hozzáköthetők a kórház elektronikus információs rendszeréhez. Ezek a berendezések egyénre szabott, egyértelműen beolvasható azonosítót állítanak elő. A vonalkódos címkék egyetlen mozdulattal ráragaszthatók a kórlapra vagy a szövetminták tégelyeire, és akár hetekig is olvashatók maradnak nedves vagy forró körülmények között is.

A vonalkód kis helyen rengeteg információt képes raktározni és továbbítani, többek között megjelenítheti akár a beteg személyes adatait és kórtörténetét is, az olyan fontos információkkal együtt, mint a gyógyszerérzékenység vagy egyéb kockázati tényezők, amelyeket a kezelés során figyelembe kell venni.

Meggyőző külföldi tapasztalatok

Egy angliai kórházban nemrégiben hasonló rendszert felállító Citizen Systems regionális menedzsere, Mészöly Imre a következőképpen összegezte a korszerű automatikus azonosítás tapasztalatait: „A sokszor túlterhelt kórház pár nappal a vonalkódnyomtatók üzembe helyezése után már arról számolt be, hogy jelentősen felgyorsult a betegellátás, a felhasználók szinte azonnal megszokták az új rendszert, és a páciensek is elismerően nyilatkoztak a hatékonyabb ellátásáról.”

A fenti esetben 90 készüléket állítottak a kórház szolgálatába, amelyek gördülő állvány segítségével oda helyezhetők, ahol éppen szükség van rájuk. A kisméretű nyomtatók laptopokon keresztül, vezeték nélkül csatlakoznak a kórház központi információs rendszeréhez, így tökéletesen mobilak. „A kórház gyakorlatilag teljesen kiküszöbölte a dokumentációs hibákat, így náluk többé már nem fordulhat elő, hogy elkeverednek a leletek, figyelmen kívül hagynak a kórelőzményben jelentkező fontos információkat, vagy tévesen kezelnek beteget. Ez azt is jelenti, hogy a szerény költségű fejlesztéssel csökkenhetnek a kórház kártérítésekre vagy bírságokra fordított kiadásai is.”

(A módszer kétségtelenül pártolandó. Már önmagában az a tény is vonzó, hogy a szomszéd ágyon fekvő beteg helyett például nem az én egészséges vakbelemet veszik ki, figyelmetlenségből vagy elírásból nem engem fosztanak meg valamely végtagomtól. A kérdés csak az: vajon mikor, honnan lesz, lesz-e egyáltalán pénze a rendszer kiépítésére az egészségügynek – a szerk.)

(Forrás : FORTE Communications)