Dr. Keszthelyi Gyula blogjában így mutatkozik be: háziorvos vagyok. Belülről látom azt, amiről az újságok kívülről írnak… A téma? A kórházak. A körzet. A rendelő. A bűzlő magyar egészségügy. – A tardi családorvos a mostani oltási kampányról is súlyos aggályokat fogalmaz meg.

Keszthelyi doktor a mostani oltási kampánnyal kapcsolatban súlyos aggályokat fogalmazott meg. Erről kérdeztem meg egy rövid interjúban.

Sz. G: Kezdjük először egy általánosabb kérdéssel. Amerikai és olasz, több millió személy adatát feldolgozó vizsgálatok bizonyították, hogy a szezonális influenza elleni védőoltások hatástalanok és Tom Jefferson, a független elemzéseket végző Cohrane Library influenza szakértője is puszta üzletet lát az influenza elleni oltásokban. Neked mi erről a véleményed és tapasztalatod?

Dr. K. Gy.: Magyarországon soha nem vizsgálták meg, hogy az oltottak és nem oltottak között a járvány után volt-e különbség a mortalitásban, morbiditásban vagy a kiesett munkanapok számában. Tehát az oltási kampány után semmiféle utóvizsgálat nem történt a hatásosság (járványügyi és nem immunológiai) alátámasztására. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy cél volt pusztán: az értékesítés. Senkit nem érdekelt, hogy az oltás véd-e vagy sem a vad vírus ellen. Azt sem vizsgálták, hogy egyáltalán influenzás volt-e az a pár százezer ember, akiket ezzel a diagnózissal jelentettek. Ezek orvosi tippek voltak, tavaly 249 bizonyított eset volt 1190 beküldött anyagból, és ebből extrapoláltak 3-400 ezer beteget.

Az influenzaoltás hatásosságát emberben három fő típusú kísérleti módon lehet bizonyítani:

1. Kísérleti vizsgálat. Itt önkénteseket fertőznek meg az oltás után élő vírussal, nagyon szigorúan ellenőrzött körülmények között, és így mérik az oltás hatékonyságát. Ez, és csakis ez a tudományosan valóban elfogadható, értékelhető tudományos tényeket generáló tanulmány.

2. Terepvizsgálat, ahol a járvány kitörése után egyszerűen számolják a betegek és a halálozások számát, de itt már sok a hipotetikus elem, mert azt senki nem tudja, hogy a betegek vajon mind influenzások-e, valamint Magyarországon nem vizsgálják, hogy hányan voltak oltva a megbetegedettek közül, tehát kiknél volt hatástalan a vakcináció.

3. Immunválasz vizsgálat. Ez folyt most Magyarországon, ahol már csak azt rögzítik, hogy a beoltott egyének szervezete termelt-e ellenanyagot. Ez utóbbi forma azonban kizárólag azt teszi lehetővé, hogy kijelenthessük, az oltóanyag képes immunválasz kiváltására, illetve a kísérleti személyek szervezete képes volt ellenanyag termelésére.

Amikor tudósaink és vezetőink beleharsogják a köztudatba, hogy az új magyar csúcsvakcina hatékony, akkor szándékosan elhallgatják azt a tényt, hogy kizárólag a legutolsó típusú vizsgálat szempontjai alapján értékelt hatékonyságról beszélnek. Ez nem más, mint a laikus közvélemény tudatos és szándékos megtévesztése, ugyanis ez semmit nem jelent azzal kapcsolatban, hogy a beoltott személyek meg fognak-e betegedni az élő vad vírussal történő találkozáskor vagy sem. Azt sugallja, hogy az oltás biztos védelem, pedig ez hazugság.

Erre vonatkozóan csak az 1-es típusú tanulmány adhatna választ, ami szerintem egy ekkora hisztériakeltéssel bevezetett világjárvány forgatókönyv esetén indokolt volna. Kész az oltóanyag, meg is lehetne csinálni a vizsgálatokat. Akár egy-két hét alatt. Nem tudok arról, hogy bármely vakcinagyártó cég eddig elvégzett volna ilyen kísérletet a mostani H1N1 kísérletek kapcsán, de az biztos, hogy Magyarországon ilyen nem volt.