Ősvilági időutazás

Nógrád megyében, Ipolytarnóc község közelében mintegy 20 millió évvel ezelőtt élt élőlények maradványai őrződtek meg különösen nagy gazdagságban. A színvonalas bemutatóhelyen ősvilági környezetbe tehetünk izgalmas geológiai kirándulást.

„Madárnyelvek” és az ősfenyő

Az agyagos és homokos rétegek számos ősmaradványt – csigák, kagylók héjtöredékeit, korallok vázmaradványait – tartalmaznak. A homokkőben helyezkedik el Ipolytarnóc egyik nevezetessége, a „cápafogas réteg” is. A XX. század elején a helybéli gyerekek megkövesült „madárnyelvekként” árulták a turistáknak a kőzetből kiszedegetett cápafogakat. A cápák mellett ráják, delfinek, tengeri tehenek és krokodilok maradványai is előkerültek. Az akkori erdők emlékét őrzi a „megkövesedett” fák néhány szép darabja.

A szürke színű homokkő Ipolytarnóc igazi szenzációja. Lenyomatok formájában nagy gazdagságban tartalmaz növénylenyomatokat, melyek közül több fajt innen írtak le először. Ebből a rétegből került elő Ipolytarnóc másik őslénytani érdekessége is, egy hatalmas kovásodott ősfenyő, amelynek a kutatók szerint sem fosszilis, sem jelenkori megfelelője nincs. A tőben mintegy 8 m törzskerületű, becslések szerint közel 100 m hosszú megkövesedett fatörzs a XIX. század elején még hídként ívelt át a Borókás-árok két oldala között. A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczá”-nak nevezték, kővé válásáról legendák születtek. Pusztulása már a felfedezésével megkezdődött; a helybéliek fenőkőnek, építőkőnek, sírkőnek, a kirándulók pedig emlékként hordták el. Ma már csak három nagyobb töredékét láthatjuk eredeti helyzetében.

Az „ősvilági Pompeji”

A források körüli vizenyős területeken, a lerakódó iszapban, homokban az inni ide járó állatok hagyták lábnyomaikat, melyeket aztán egy hatalmas vulkánkitörés hamuja temetett be több méter vastagságban. Később a riolittufán átszivárgó vizek átkovásították, megkeményítették a laza, üledékes rétegeket, és ennek köszönhető, hogy a kovásodott homokkő felszínén élethűen megőrződtek az állatok lábnyomai. A több mint 2700 lábnyommal az ipolytarnóci a világ egyik leggazdagabb harmadidőszaki lábnyomos lelőhelye.

Az „ősvilági Pompeji” legjobban feltárt részén a lábnyomos réteg megőrzése érdekében védőcsarnokot emeltek. A hely nemzetközi jelentőségének kifejezésére és a természeti értékek megőrzése érdekében tett erőfeszítések elismeréseképpen a természetvédelmi terület 1995-ben megkapta az Európa Diploma címet.

Március-április során folyamatosan új látnivalókkal bővül a bemutatóhely; elkészül a korabeli tájképet idéző miocén erdő, amelyet április végére ősállatok élethű szobrai népesítenek be. A meglévő négy tanösvényen kívül épül egy ötödik is, amely 8-10 m magasan, a fák lombjai között vezet. A gyermekek számára kis függőhidat és drótkötélpályát alakítanak ki, valamint elkészül egy vadonatúj játszótér is. A mozgószékes, 4 dimenziós moziban immár nemcsak a megelevenedő ősvilág kápráztatja el a nézőket; új kisfilmekkel bővült a műsor.