Reménykeltő lehetőségek

Az őssejtbeültetés idővel lehetőséget kínálhat a napjainkban még gyógyíthatatlannak tartott betegségek sikeres kezelésére. Sikeres kísérleti beavatkozások történtek például sérült gerincvelő részleges regenerálására. Portugáliában egy baleset nyomán megbénult amerikai nőnek – orrának hámsejtjeiből vett – őssejteket ültettek be a kritikus területre. A gerincről készült későbbi MRI (mágneses rezonancia) felvételek egyértelműen azt mutatták, hogy a gerincvelőben új idegsejtkapcsolatok jöttek létre. Több éves rehabilitációs munka eredményeként a nő részlegesen visszanyerte helyváltoztató képességét.

Szintén baleset következtében veszítette el a látását az a férfi, akit Sussexben operáltak meg. A sebészek a transzplantált szaruhártyába őssejteket is beültettek. A műtét hatására a korábban teljesen vak férfi előbb színeket látott, majd valamelyest tisztult a látása is. Annak további élesítése végett az orvosok két év múlva újabb őssejtbeültetést hajtottak végre a betegen, ám ez sem hozta meg a tökéletes eredményt.

Vannak specialisták, akik a hasnyálmirigybe ültetett őssejtektől várják a cukorbetegek gyógyulását, mások a degeneratív betegségek (pl. Parkinson- és Alzheimer-kór) lehetséges gyógymódjaként emlegetik.

A Nature egy cikkében az őssejtkutatással foglalkozó szakemberek másik csoportja az előbbieknél sokkal óvatosabban fogalmaz. Számtalan kérdést vetnek fel, amelyekre még nem tudják a választ, vagy csak részleges eredmények birtokában vannak. Elismerik, hogy vannak biztató kísérleti eredményeik, ám a bizonytalanságokra, az esetleges nem várt hatásokra is felhívják a figyelmet. Például a szívizomsejtek regenerálódását célzó őssejtbeültetésnél még bizonytalanok abban, hogy ezek a sejtek ténylegesen működő szívizomszövetté válnak-e majd, összenőnek-e az eredeti sejtekkel, netán védőhatást is kifejtenek, vagy sem. R. Barker, a Cambridge Egyetem neurológusa pedig úgy véli, előfordulhat, hogy a neurális őssejtek fokozott fájdalomérzékenységet okoznak, mert nem pontosan úgy épülnek be az idegrendszerbe, ahogyan azt az eredeti sejtek tették.

Amerika kutatási lépéselőnyben

Az őssejtkutatásban szerzett kezdeti előnyöket az Egyesült Államok tudóscsoportjai jól kihasználták, aminek eredményeként az ezredforduló előtti években jelentős tekintélyre tettek szert, és a kutatásnak ezen a területén vezető pozícióba kerültek. Mivel főleg embrionális őssejttenyészeteken végeztek kutatásokat, a 2000-ben elnökké választott, konzervatív gondolkodású G. W. Bush befagyasztotta e terület állami finanszírozását. Ezek után néhány neves őssejtkutató elhagyta az Egyesült Államokat és munkáját például Angliában folytatta. A specialisták tömeges kivándorlására a kedvezőtlenebb európai feltételek miatt mégsem került sor. Noha a moratórium óta eltelt hat, vitákkal teli év, az embrionális őssejtkutatás állami finanszírozása az USA-ban még ma is bizonytalan. Annak ellenére az, hogy a közelmúltban az amerikai szenátus megszavazta a támogatást. Mivel az igenek száma nem érte el a kétharmados többséget, Bush elnök vétót helyezett kilátásba. Közben viszont megerősödtek (és főként meggazdagodtak) azok a magánvállalkozások, amelyek biotechnológiai kutatásokkal, így többek között őssejtkísérletekkel is foglalkoznak.