31 éve történt a békés célú atomenergia-felhasználás eddigi legsúlyosabb balesete. A nem környezetbarát szakemberek az atomenergiát tartják a legolcsóbb energiaforrásnak a villamosenergia előállításában, míg a környezetbarátok a nap-, a szél-, a víz-, a geotermikus energiát tartják a legolcsóbbnak. (A cikket terjedelmi okokból rövidítve közöljük.)

Kiszámolták, hogy 1 kW villamos teljesítmény akkor a legolcsóbb, ha nukleáris erőművekben állítják elő az elektromos áramot. Ez az olcsóság viszonylagos. Amit ember tervezett, ember épített, ember működtet (igaz ez az ember tervezte, ember építette automatizált rendszerekre is), az elromolhat emberi figyelmetlenség, anyaghiba, a folyamatrendszerben bekövetkezett hibák miatt, de a természeti és környezeti anomáliák, katasztrófák (árvizek, nagy esőzések, havazás, földrengés, tűzvész, tornádók stb.) is okozhatnak problémákat.

Murphy törvénye eddig mindig működött! Ami elromolhat, az el is fog romlani, vagy előbb, vagy utóbb. Ezt mutatják az elmúlt fél év légi-, vasúti-, vízi-, közúti balesetei, katasztrófái, de az épület-beomlási, tetőszerkezetek beszakadási balesetei is (tornacsarnokok, jégpályák, bevásárló központok stb.).

Igaz, az atomenergia valóban olcsó, ha 1 kW előállítását nézzük. De mi van a járulékos költségekkel? Az urán kibányászásától, az energiapasztillák, energiarudak előállításáig terjedő költségek, majd annak egészségügyi és egyéb sugárbaleseti kockázatai. Majd a kiégett fűtőelemek pihentetési, szállítási és tárolási költségeit és azok egészségügyi, környezeti kockázatait már nem számolták bele.

Tudják, mi a különbség a kiégett fűtőelemek, a BBC, a CNN és a Magyar Televízió között? Hát az, hogy a BBC, a CNN, a Magyar Televízió stb. már rég nem lesznek, de a kiégett fűtőelemek és Csernobil még mindig sugározni fog! Az ükunokáink ükunokáinak ükunokái 1000, 10 000 és 100 000 év múlva is (ha még akkor lesz élő ember a Földön) emlegetni fogják XX. és XXI. századi őseiket, hogy hogyan lehettek ilyen barbárok és buták, hogy az „olcsó” előállítási költségek miatt még számukra is komoly egészségügyi kockázatot jelentő és komoly gazdasági hatással járó örökséget hagytak rájuk a pillanatnyi előnyökért.

A természet rendje szerint élő fajok mindent megtesznek azért, hogy utódaik biztonságban legyenek. Úgy látszik, hogy az ember egy elkorcsosult faj, mert a sokadízigleni leszármazottjaival is hazardíroz és veszélynek teszi ki őket. Nem lenne szabad csak a mának élni. Gondolni kell a jövőre, a jövő generációira is!

A Nap évente annyi energiát sugároz a Földre, amennyivel ki lehetne váltani 60 milliárd tonna(!) kőolajat. A napelemek hatásfoka egyre javul, a 20 évvel ezelőtti 3%-os hatékonyság ma már eléri és meghaladja a 20-30%-ot is. Ha a fűtést napkollektorokkal oldanánk meg, az újabb nyereség lenne. De ez csak a napenergia. Ott van a többi alternatív, környezetbarát energiaforrás is.

Mesterséges sugárzások

A mesterséges sugárzások közel 5%-át az eddigi atom- és hidrogénbomba kísérleti és stratégiai robbantások során és utána keletkezett sugárzások adják, továbbá az atomerőművek működése, a fűtőelemek előállítása és a kiégett fűtőelemek tárolása, szállítása során a szabadba jutó sugárzások teszik ki. Különösen veszélyes elem az urán, a tórium és a plutónium. De veszélyes a természetes káliumban előforduló 40-es kálium izotóp is. A kálium 0.012%-a ilyen káros izotóp. A kálium izotóp 1,46 MeV (mega elektronvolt) energiájú gamma és 1,36 MeV energiájú béta sugárzást bocsát ki. Ezért kellene csínján bánni a kálium műtrágyaként való felhasználásával, mert a táplálékláncban a káros izotópok aránya több ezerszeresére is feldúsulhat. Ezért kellene betiltani a konyhasók káliumozását is.

Hogyan károsítják egészségünket a sugárzások?

A földsugárzások radioaktív jódizotópjai és a radonsugárzás évente több ezer ember haláláért felelős. Minden rosszul szellőző helyiségben jelen vannak a radon gázok, de különösen sok van a kőházakban (gránitban és a betonban). Csernobil kapcsán a 131-es jód izotóp okozta Magyarországon a legtöbb problémát, mert nemcsak a bőrön keresztül szívódott fel, hanem a levegő útján is bejutott a szervezetbe.

Ha a Csernobili katasztrófát időben bejelentik és alga-, valamint jódtablettákat osztottak volna szét a lakosság körében, akkor elkerülhető lett volna a sok megbetegedés, haláleset és születési rendellenesség.

Sajnos a sugárterápiás daganatkezelés is egyre több halottat „termel” a 60-as kobalt izotóp alkalmazása miatt. A radioaktív sugárzás a testszövetekben kicsapja a fehérjéket, megváltoztatja a sejtmembránok áteresztőképességét, kromoszómatörést, génmutációt okoz. A sugárzást kapott, vagy besugárzott egyedekben ezt szomatikus hatásnak nevezik. Az utódokban létrejött genetikai elváltozásokat genetikai hatásnak nevezik. Ha tehát magzatként éri az embriót a sugárzás, akkor azt szomatikus hatásnak veszik, nem genetikainak. A fiatal fejlődő szervezet, az embrió sejtjei különösen érzékenyek mindenfajta nukleáris sugárzásokra.

Késői hatások: daganat, fehérvérűség, mutáció, rövidebb életkor (ha küszöbérték alatti a kapott dózis, az immunrendszer erősségétől függően szintén okozhat egészségkárosodásokat).

Weixl-Várhegyi László
mérnök, radiesztéta, bioenergetikus,
fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó, természetgyógyász
Tanácsadás