Országos mintavétellel mérik fel a hazai kullancspopulációt vállalkozó kedvű szakemberek. Igazából arra kíváncsiak, hogy milyen földrajzi megoszlásban találhatók idehaza az egyes – emberre is veszélyes – kórokozókat hordozó vérszívók. A jelenleg hozzáférhető kullancstérképek nem igazán pontosak, mert a kullancsfertőzöttséget jelző foltokat oda rajzolják, ahol az orvos eltávolította a kullancsot az emberből, nem pedig oda, ahol a parazita ráugrott és megcsípte. A kezdeményezést különösen időszerűvé teszi, hogy kullancsok közvetítésével a jól ismert betegségek – vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, Lyme-kór – mellett újabban további kétféle kórt „szerezhetünk be”.
Itthon
Vizsgálják az állampolgári jogokat az elmeorvosi intézetben
Ismét vizsgálódik az ombudsman az elmeorvosi intézetben. Alig fél évvel korábbi vizsgálatának befejezése után, soron kívül újabb vizsgálatot rendelt el az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese az Igazságügyi Megfigyelő és Elmeorvosi Szakértői Intézetben (IMEI). A dolgozók „szociális” jellegű panaszai szerint a betegek higiénés és közegészségügyi ellátása kifogásolható színvonalú, nincs elég WC és zuhanyzóhelyiség, az étkészletet nem mossák el rendszeresen. Hasonlóan rossz munkakörülményekre, valamint a túlmunka nem megfelelő díjazására panaszkodnak az intézet dolgozói is.
Szigorítás vár az orvoslátogatókra
Tovább szigorítják a gyógyszerek reklámozására vonatkozó, valamint a köznyelvben nemes egyszerűséggel gyógyszerügynököknek nevezett orvoslátogatók és az orvosok kapcsolatait szabályozó rendelkezéseket. A hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerülő előterjesztést készítői a szigorú gazdálkodás mellett az európai uniós jogharmonizációval, a betegek megfelelő tájékoztatásával és azzal is indokolják, hogy az orvosságok reklámozásának szabályait át kell emelni a reklámtörvényből. Ez utóbbi továbbra is tiltja a vényre kapható medicinák reklámozását, s szigorítja a gyógyszerpromóciót.
Fizetni kell az orvosválasztásért?
A kormány tervei szerint szerint a jövőben a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségeket csak az erre kialakított speciális centrumokban kezelhetnék. A bevezetendő változtatások között szerepel az is, hogy a jövőben a nem szakosodott intézmények nem számolhatnák el a biztosítónak az ilyen speciális beavatkozásokat.
760 magyar orvos külföldön akar gyógyítani
Immár érezhető problémákat okoz az új EU-tagországok egészségügyi rendszerében az orvosok elvándorlása. Magyarországon a csatlakozás óta hétszázhatvan 30–50 év közötti szakorvos kért külföldi munkavállalási engedélyt. A Világgazdaság összeállításában a Financial Times című brit lapra hivatkozva azt írja, hogy Lengyelország számára már gondot jelent az orvosok nyugatra vándorlása.
A mobiltelefon és az egészség
Nem szűnnek a kétségek a mobiltelefonok egészségünkre gyakorolt hatását, a készülékek használatának biztonságos voltát illetően. Egymást érik a különböző kutatások, amelyekben a mobilozás és az agydaganatok kialakulásának összefüggését vizsgálják. Még egy kutatócsoport sem zárta ki egyértelműen, hogy a mobiltelefonok elektromágneses sugárzása veszélyes az emberekre. Egyes vélemények szerint a mobiltelefonok használata rossz hatással lehet a sejtekre, az agyra és az immunrendszerre, illetve megnöveli a rákos betegségek kockázatát.
Szinte minden kollégista kipróbálja a marihuánát
Egy felmérés szerint szinte minden kollégista szívott már marihuánát, közülük minden második alkalmi fogyasztó. A „fű” után a második legkedveltebb drog az ecstasy, és a nem igazán diákpénztárcához szabott kábítószert, a kokaint is minden tizedik kollégista kipróbálta már. A szakemberek úgy vélik, legtöbben 18 és 20 éves kor között próbálkoznak először a tudatmódosító szerekkel, ennek ellenére a felsőoktatásban pénzhiány miatt gyakorlatilag nem foglalkoznak megelőzéssel, vagyis nincs állami drogprevenció.
Élelmiszer-biztonság: stratégia van, pénz nincs
Reflektorfénybe került az élelmiszer-biztonság kérdése. Erről tartottak konferenciát a minap élelmiszerbiztonsági szakemberek részvételével az Egészségügyi Minisztériumban, hogy megvitassák, mit tehetnek együtt a fogyasztók egészségének védelméért. Becslések szerint az egészségre káros anyagok 70 százaléka élelmiszerrel, 10 százaléka vízzel, 20 százaléka pedig a levegővel jut be szervezetünkbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adata szerint a fejlett nyugati országok lakosságának évente mintegy 10-30 százaléka betegszik meg élelmiszerártalmak következtében. Minderről a Népszava számolt be.
Füstmentes iskolák, rendelők és kórházak?
Ahol meleg ételt szolgálnak fel, ott legyünk szigorúbbak, a bárok és a falusi kocsmák tekintetében lehetünk megengedőbbek – így foglalta össze Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott a dohánystoppal kapcsolatban készített közvélemény-kutatás tanulságait. Az egészségügyi és az oktatási intézményekben akár már idén életbe léphet a dohányzás teljes tilalma – adta hírül a Magyar Hírlap. Dobozi Pálma és Rovó Attila cikkéből kiderül, hogy a meleg ételt felszolgáló vendéglátó-ipari egységekben erre később, öt éven belül kerülhet sor.
A rák megelőzhető
Új, hasznos könyv segíti a rák megelőzését és a háziorvosok ezzel kapcsolatos munkáját. A Magyar Rákellenes Liga sajtótájékoztatón ismertette a Fővárosi Önkormányzat támogatásával, a SpringMed Kiadó gondozásában most megjelent kiadványát, amelynek szerzője dr. Cornides Ágnes. A mű sokatmondó címet kapott: Ami rajtunk múlik. Hogyan csökkentsük a rák kialakulásának kockázatát?