Bár a cica dorombolása, maga a lénye is gyógyító hatással lehet gazdájára, tudjuk, hogy sok ember szenved macskaszőr-allergiától. Felmerül tehát a kérdés, hogy a macskaszerető emberek, akik netán még allergiások is, hogyan folytassák az életüket? Macskával vagy nélküle?

Mi okozza a macskaszőr-allergiát? Elsősorban a Fel d1 nevű protein, amely megtalálható egyrészt a macska nyálában, másrészt a bőrében és a végbélnyílás körüli lévő faggyúmirigyekben, valamint a szőrén. A többi allergén (fehérje) pedig a macska vizeletében és vérében fordul elő.

A macskaszőr-allergia igen gyakori, az allergiás emberek majdnem 25%-át érinti. Már csak azért is gyakoribb, mint a kutyaszőr-allergia, mert a macskákat általában nem fürdetjük, és a szőrükben könnyebben megtelepszik az az apró anyag, ami a korpához vagy a pollenhez hasonlít.

Az allergént – mivel megléte az állat hormonszintjével áll összefüggésben – többnyire a ki nem herélt hím macskák termelik. A szőr állandóan száll a levegőben, bármihez odaragad. Még ott is megtalálható, ahol nincs macska, hiszen a macskatulajdonosok a ruhájukon is hurcolhatják, és bárhol lehullhat róluk. Így azután az allergiát okozó macskaszőr jelen lehet olyan ház porában is, ahol sohasem élt macska. Mivel az allergén nagyon kisméretű és mélyen belélegezhető, ez az asztma egyik leggyakoribb okozója. Ebből következik, hogy azok a macskatartók, akik allergiásak a macskaszőrre, nagyobb eséllyel lesznek asztmások.

Hogyan tarthatók kordában a tünetek?

A macskatartók számára az egyik megoldás a gyógyszeres kezelés és az allergiaoltás lehet. A tünetek azonban visszatérhetnek, ha a macskát továbbra is a lakásban tartják. Angliai kutatók új módszert fedeztek fel a macskaszőr okozta allergiás reakciók csökkentésére. Az eljárás lényege bizonyos, az immunreakcióban részt vevő sejtek számának emelése. Jó hír (bár számomra egy kicsit hajmeresztő) a macskák szerelmeseinek, hogy az Egyesült Államokban egy cég hipoallergén, azaz allergiát nem okozó cicák kitenyésztését tervezi. Az Allerca cég szakemberei ki szeretnék iktatni a macskaszőr-allergiát kiváltó vegyületek termeléséért felelős gént. De ez még a jövő…

Addig is, amíg ez megvalósul, nézzünk néhány teendőt az allergia csökkentésére:

• A macska simogatása után azonnal mossunk kezet, és ne nyúljunk a szemünkhöz!
• Kasztráltassuk a macskát!
• Fürdessük meg hetente egyszer vagy kétszer!
• Töröljük át naponta nedves törülközővel!
• Távolítsuk el a macskát a hálószobából, és ne engedjük vissza többet!
• Tartsuk a macskát kint, például a garázsban vagy a lakás olyan részén, ahol nincs szőnyeg!
• Mosodában tisztíttassuk az ágyneműt és a függönyöket, vagy legalább 140 fokos vízben mossuk az ágyneműt havonta kétszer!
• Porszívózzunk gyakran, lehetőleg „hepa” szűrővel ellátott készüléket használjunk!
• Vásároljunk „hepa” szűrős levegőtisztítót!
• Használjunk gőzölős tisztító berendezést! Ez bizonyítottan megöli a poratkákat, baktériumokat, gombaspórákat és macskaallergéneket.

Ha fentiek nem segítenek, sajnos előfordulhat, hogy meg kell válni a kedvencünktől – főleg, ha asztmásak vagyunk. Tudnunk kell, hogy a macskaallergén hónapokig, sőt évekig is jelen lehet, ezért nagyon fontos az alapos takarítás akkor is, ha a macska már nincs a házban. Ezért gőzzel tisztítsunk ki minden szőnyeget és kárpitozott bútort! Porszívózás után töröljük át a szilárd felületeket és a bútorokat is nedves ruhával, és ne felejtsük el kicserélni a légkondicionáló filterét!

A gyermekek és a háziállatok

Manapság a szülők egy része talán túlzásba viszi gyermeke féltését. Óvja mindentől, nem tart sem kutyát, sem macskát. Pedig azoknál a gyermekeknél, akik kutya vagy macska mellett nőnek fel, jelentősen, esetenként felére csökken a későbbi allergia kialakulásának kockázata – derül ki abból a felmérésből, amelynek során amerikai kutatók több száz gyermeket figyeltek meg, születésüktől hétéves korukig. A túlzottan steril környezet megteremtésével tehát éppen az ellenkezőjét érhetjük el: a gyermek fogékonyabbá válhat az allergénekre.

(Forrás: Platts-Mills TAE, Vaughan JW, Carter MC, Woodfolk JA. The Role of Intervention in Established Allergy: Avoidance of Indoor Allergens in the Treatment of Chronic Allergic Disease. J Allergy Clin Immunol. 2000; 106:787-804., angolból fordította: Vég Erzsébet)

http://allergies.about.com/od/allergies101/a/catallergy.htm
http://www.allatorvos.net/2006/11/18/noveli-e-az-allergias-kockazatot-az-allatok-kozellete/