Az evolúciós biológusok szerint bizonyos esetekben az állatok a mienknél sokkal fejlettebb aggyal rendelkeznek, és az emberek gyakran csak félreértik a képességeiket. A szakértők meg vannak győződve róla, hogy bizonyos állatok, a varjaktól kezdve egészen a koalákig rendkívüli értelmi képességekről tesznek tanúbizonyságot.

A gibbonok például képesek különböző értelmű hangjelzések kiadására, a koaláknak pedig kifinomult módszereik vannak a környezetük megjelölésére. Sőt, bizonyos háziállatok még az emberek cselekedeteit is képesek befolyásolni, ez pedig szintén az intelligencia egyik jele.

„Évezredek óta a vallási vezetőktől és a tudósoktól folyamatosan azt hallhattuk, hogy az ember felsőbbrendű lény, és teljesen egyedülálló képességeivel kiemelkedik az állatvilágból – nyilatkozta Dr. Arthur Saniotis, az Adelaide Orvostudományi Egyetem munkatársa – A tudomány ugyanakkor azt is bizonyította, hogy vannak olyan kognitív funkciók, amelyek egyes állatfajok esetében sokkal fejlettebbek, mint az embernél.”

Az emberiség felsőbbrendű intelligenciájáról szóló elméletek általában a tízezer évvel ezelőtti mezőgazdasági forradalmat hozzák fel bizonyítéknak, aminek során az ember elkezdett gazdálkodni és állatokat szelídíteni. Ez nagyjából egybeesett a szervezett vallásosság kezdetével is, az egyetemes vallások pedig mind a teremtés csúcsának tartják az emberi lényeket.

„Az ember kognitív felsőbbrendűségébe vetett hit mindenütt gyökeret vert az emberi filozófiában és tudományban. Még Arisztotelész is meg volt győződve róla, hogy az ember minden állatok felett áll a gondolkodásra való képessége miatt” – nyilatkozta Dr. Saniotis.

Marciej Henneberg, az egyetem antropológus és összehasonlító anatómia professzora szerint ugyanakkor az állatok gyakran olyan speciális kognitív képességekkel rendelkeznek, amiket az emberek teljesen félreértenek.

„Az a tény, hogy az állatok nem értenek minket, és hogy mi se értjük őket, még nem jelenti azt, hogy eltérő értelmi szinttel rendelkezünk. Ez csak azt bizonyítja, hogy az értelmi képességeink másfélék” – nyilatkozta Henneberg professzor. „Igaz például, hogy a gibbonok nem képesek házakat építeni, de erre nincs is szükségük. Viszont nagyjából 20 különböző hangjelzéssel tudnak kommunikálni egymással a trópusi dzsungelekben. És minden hangjelzésnek tisztán elkülöníthető értelme van.”

A négylábúak közül rengetegen vannak továbbá, akik összetett szagjelzéseket hagynak a környezetükben, mint például a koalák, akiknek speciális mirigyeik vannak a szagjelzések létrehozására. „Az emberek a kezdetleges szaglásukkal fel se foghatják, milyen összetett szagjelzéseket képesek hagyni ezek az állatok. Ez az érzékelési forma legalább olyan gazdag lehet a koalák számára, mint a látás nekünk.” – mondta a szakember.

A Cambridge Egyetem kutatásai szerint a varjúfélék családjába tartozó madarak nem csak a madarak között a legokosabbak, de értelmesebbek is, mint a legtöbb emlős és képesek olyan feladatok megoldására is, amikkel egy három-négy éves embernek komoly gondjai lennének.

Bár a varjaknak és az embereknek eltérő az agyszerkezetük, mind a varjak, mind a főemlősök hasonló mentális eszközöket alkalmaznak, köztük képzelőerőt és az előrelátás képességét is, hogy megoldják a problémákat.

„A háziállatok is képesek közölni velünk azt, mire van szükségük, sőt, még rá is tudják venni az embereket, hogy azt tegyék, amit a kis kedvencek akarnak. Az állatvilág jóval összetettebb, mint azt gondolnánk, ezért nem érdemes lebecsülni a tagjait” – nyilatkozta Henneberg professzor.