Az Egyesült Államokban évente 850 ezer térdízület műtétet végeznek, és az ilyen operációk száma évről évre nő. Egy most közzétett kutatás rávilágított, hogy a jelenség hátterében minden bizonnyal Amerika „elhízása” áll. Az átlag amerikai ugyanis egyre kövérebb, és a súlyfelesleggel járó, ismert betegségek, elsősorban a szív és az érrendszer megbetegedései mellett napjainkra már „előkelő” helyre küzdötték fel magukat a térd betegségei is.

Az University of Utah kutatói az American Journal of Preventive Medicine című szakfolyóirat 2005. májusi számában tették közzé tanulmányukat, amelyben felsorolják a térdízület sérüléséhez vezető tényezőket. Pontosabban itt a térdízület félhold alakú ízületi porcogójáról (meniscus) van szó.

Három amerikaiból kettő túlsúlyos vagy elhízott, és ennek következtében fokozottan ki van téve a legkülönbözőbb egészségügyi problémáknak, mint amilyen a keringési betegségek mellett például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az alvászavarok stb.

A vizsgálat során 544 olyan beteg állapotát követték nyomon, akinél térdízületi, pontosabban meniscus műtétet végeztek 1996–2000 között. Férfiak és nők egyaránt részt vettek a vizsgálatban, életkoruk 50–79 év között volt. A kutatást vezető dr. Kurt Hegmann úgy véli, hogy a meniscus sérülése és az elhízás között kapcsolat áll fenn, és itt nem egyszerűen a nagyobb testsúly miatt a térdízületre nehezedő, fokozott nyomásról van szó. Figyelembe kell venni azt is, hogy a túlsúly keringési problémákkal jár együtt, és ennek következtében nem megfelelő az ízületi porc vérellátása.

A kutatók döbbenetes adatokhoz jutottak. Kiderült, hogy akinek a testtömegindexe (BMI) csak kismértékben nagyobb az egészséges értéknél, az a meniscus sérülésének háromszoros kockázatával néz szembe. A nagyobb túlsúllyal küzdő, elhízott férfiaknál a térdsérülés rizikója tizenötszörös, az elhízott nőknél pedig huszonötszörös volt.

Árnyalhatja a képet, hogy a vizsgálat csak olyan betegekre terjedt ki, akiknél szükségessé vált a térdműtét. Nincsenek azonban adatok azokra vonatkozóan, akiket műtét nélkül kezeltek, illetve azokról sem, akik nem törődtek a térdükkel és nem fordultak orvoshoz.