A gyermek- és az ifjúkorban három fontos időszak különíthető el az elhízás szempontjából. Ezek azért fontosak, mert abból a gyermekből, aki elhízik, könnyebben válik túlsúlyos felnőtt. Az ezzel kapcsolatos kutatásokról egy athéni tudományos konferencián számoltak be 2005 júniusában. A legutóbbi években folytatott vizsgálatokból kiderült, hogy három túlsúlyos gyermek közül legalább egy felnőttként is elhízik. További fontos határt jelent a nyolcéves kor: amelyik gyerek már ennél fiatalabban kövér, abból nagyobb valószínűséggel lesz túlsúlyos felnőtt.

A túlsúly szempontjából egyaránt kockázatosnak számít, ha az újszülött túl nagy vagy túl kicsi súllyal jön a világra. A túlsúlyos babákból nagyobb számban lesznek elhízott felnőttek. Másfelől viszont a túl kis súlyúak is veszélyeztetettek ebből a szempontból, mert a szülők egyfajta kényszert éreznek a kis súlyú baba „felerősítésére”, hogy utolérje kortársait. Természetesen ez utóbbi probléma elsősorban a fejlődő országokat sújtja, míg a gazdagabb államokban már eleve több nagysúlyú csecsemő jön a világra.

A következő fontos időszakot az iskoláskort megelőző évek jelentik, ilyenkor ugyancsak hajlamosabbak a gyerekek az elhízásra. Végül a tizenéves korban bekövetkezett elhízás ugyancsak előre jelzi a felnőttkori túlsúly kockázatát. A túlsúlyos kamaszok 70%-ából súlytöbblettel küzdő felnőtt lesz.

A témát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) olyan fontosnak tartja, hogy a gyermekkori elhízás témájának júniusban külön konferenciát szentelt Japánban.