Nemrégiben számolt be róla a média, hogy számos ólomfesték-tartalmú játékot és más terméket kellett kivonni a piacról, elsősorban Amerikában és egyes európai országokban. Ilyen körülmények között hasznos lehet, ha jobban ismerjük az ólommérgezés tüneteit.

Az ólommérgezés tünetei a következőket foglalják magukban: fáradtság, letargia, néha hiperaktivitás, fogyás, székrekedés, ingerlékenység, hányinger, alhasi fájdalom, gyenge étvágy, fémes szájíz, kék elszíneződés a fogínyeknél – úgynevezett Burton-vonalak (gyermekeknél ritkábban fordul elő), fejfájás, álmatlanság, termékenységi problémák, az agy csökkent kognitív képessége.

Amerikában egymillió gyermeket érint

Az ismert amerikai orvos-szakíró, dr. Mercola hangsúlyozza: az ólom rendkívül veszélyes méreg, és amennyire csak lehetséges, minimálisra kell szorítani a vele való érintkezést. Sajnos az ólommérgezés becslések szerint egyedül az Egyesült Államokban kb. 1 millió gyermeket érint. Igaz, az ólom szintje 1978 óta csökkent – akkor tiltották meg az ólom hozzáadását a háztartási festékekhez, a gyermekeknek készített különböző termékekhez, az edényekhez és más konyhafelszereléshez –, ám a gyermekek még mindig könnyen ólommérgezést kaphatnak. Például akkor, ha régebben épült házak, lakások falát ólomtartalmú festékkel festették ki, esetleg vezetékes vizet isznak olyan helyen, ahol a víz ólomcsövekben halad, vagy ha Ázsiából importált játékok révén érintkeznek ólommal.

Hivatalos források szerint az ólmot még mindig felhasználják a játékgyártásban, kétféle módon. Az egyik az ólomtartalmú festék, amelyet továbbra is számos országban alkalmaznak, ezért az importált játékokon még mindig megtalálható lehet. Ugyancsak lehet ólom azokban a régebbi játékokban, amelyeket az Egyesült Államokban még az említett tiltó rendelkezés bevezetése előtt gyártottak.

Továbbra is sok helyütt használják

Nem tiltották meg az ólom alkalmazását a műanyagiparban, ahol lágyításra és a rugalmasság fokozására használják, így például arra, hogy egy gyermekjátékot könnyen vissza lehessen alakítani az eredeti formájává. Ugyancsak használják az ólmot műanyagból készült játékokban a molekulák hőstabilizálására.

Ha ezeket a műanyag játékokat olyan külső hatások érik – például napsugárzás, levegő vagy különböző vegyi anyagok –, amelyek reakcióba léphetnek az ólommal, akkor nyomban veszélyessé válhatnak, különösen akkor, ha a műanyagból készült játék eltörik és a szemétbe kerül.

A szülőknek érdemes gondosan utánajárniuk, hogy található-e a gyermek játékaiban ólomszennyeződés, mert a gyermekek imádják szétszedni, összetörni a játékaikat, így könnyebben kapcsolatba kerülhetnek az ólommal.

Valószínűleg köze van a hiperaktivitáshoz

Még alacsony szintű ólomszennyeződés esetén is felléphetnek a következő tünetek: az értelmi képességek csökkenése, viselkedési problémák, a fejlődésben, növekedésben való visszamaradás, a hallás romlása.

Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ólomszennyezésnek köze van a hiperaktívnak nevezett viselkedéshez (más elnevezéssel: figyelemhiányos tünetegyüttes – ADHD). A gyermekek hiperaktív viselkedéséhez hasonló jelenséget figyeltek meg, amikor a kísérleti állatokat ólomszennyezésnek tették ki; viselkedésük impulzívabbá vált és nehezebben voltak képesek megfelelő választ adni a környezetükből érkező ingerekre. (Pharmacol Biochem Behav 1998 Jun;60(2):545-52)

Egy másik érdekes vizsgálat a hajszálakban található ólom szintjét hasonlította össze azzal az értékeléssel, amelyet a tanárok adtak a gyermekek viselkedésére. Még szorosabb kapcsolat volt kimutatható az orvos által diagnosztizált figyelemhiányos tünetegyüttes, vagyis a hiperaktivitás, illetve a haj ólomtartalma között. Az eredmények arra utalnak, hogy az ólomszennyezés szempontjából egyszerűen nem létezik „biztonságos” küszöb, bármilyen kis mennyiségű ólom is károsítja a gyermekek egészségét. (Arch Environ Health 1996 May-Jun;51(3):214-20)

(Forrás: FitBuff.com, dr. Mercola oldala)